Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: A Csongrád Megyei Honismereti Egyesület évkönyve 2011–2012 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 41. (Szeged, 2013)
II. Hagyomány és emlékezet
106 len vonuló török-tatár hadak felperzselték. 1567-ben 28, 1579-ben 21 magyar adózójának nevét jegyezték fel a török összeírok. A 15 éves háború idején (1591-1606) népte- lenedett el véglegesen. Egykori területét a szentesiek, mint pusztát használták. 1720- ban báró Harruckern János György birtokába került, s a szentesi határ részeként ezt követően sorolták át közigazgatásilag Csongrád vármegyébe. A Cserebökény elnevezés külterületi határnévként 175 éve ismert. Amint Zsíros Katalin: Szentes földrajzi nevei című könyvéből megtudhatjuk, a csongrádi határral szomszédos Bökény pusztát 1721-től kezdve Szentes lakói földesuruktól, Harruckern János Györgytől bérelték más pusztákkal együtt. Az örökváltság után (1836/37) a bökényi puszta a szentesieké maradt, helyette királysági földeket adtak cserébe a Károlyi grófoknak. Királyságon a Bökény pusztáért kihasított terület neve lett Cserebökény. A nagykiterjedésű külterületi lakott helyet 1935-ben közigazgatásilag Kiskirály- ság község határához csatolták. 1946-ban a tanyai lakosok községgé alakuló törekvését siker koronázta: a belügyminiszter engedélyezte Cserebökény községgé alakítását. A rendelet kimondta, hogy az új község határát a Kiskirályság községhez tartozó Cserebökény és Terehalom egy része, a Szentes megyei városhoz tartozó Mucsihát, Külső- ecser, Pankota, Belsőecser és Kaján egy része, továbbá az Öcsöd községhez tartozó Veresegyháza határrészek alkotják. A községgé alakulás időpontja 1947. március 1. A község területe 16 408 katasztrális holdat tett ki, a tanyai lakosság száma 1502 fő volt. Az 1949. évi népszámláláskor a község lakossága elérte az 1699 főt, a csúcsot. Az erőfeszítések ellenére nem alakult ki a község belterülete, megmaradt szétszórt tanyás településnek, 10 külterületi egységgel. A mostoha lakhatási és ellátási viszonyok miatt lakossága rohamosan fogyott; 1970-ben már csak 941 lelket számlált. 1972-ben a falugyűlés egyhangúan kimondta Cserebökény község Szentes várossal történő egyesülését. Az egykori Ecser falu templomának romja ma is látható a Szentesről Szarvasra vezető út mentén, a szántóföld közepén. Egyes leírások szerint 1733-ban még a tornya is állott. A régészeti leletek alapján a templom építésének ideje a XIII. század második felére tehető. A templomról Gyalus László építész készített felmérési rajzot 1898-ban. Eszerint hajója téglalap alakú, a szentély a nyolcszög három oldalával záródik, az egyetlen támpillér későbbi hozzáépítés. A hajó ablakai, valamint a vegyes (terméskőtégla) falazási technika a román stílust sejteti. A középkori építmény romjainak megóvása régen foglalkoztatja a szakembereket és a környék lakóit. Az eddigi próbálkozások nem vezettek eredményre. Az új elképzelés az, hogy a templomrom környéke alakuljon emlékhellyé, egyfajta zarándokhellyé, ráirányítva a figyelmet az ősi templom maradványainak védelmére. A város főépítésze, Wittek Krisztina készítette a látványterveket, a megvalósítást a térség legalaposabb ismerője, Móra József önkormányzati képviselő vállalta, egy emléktábla elhelyezésével egybekötve. A megyeházi tanácskozás után került sor az ecseri emlékhely felavatására. Rövid beszédet mondott Blazovich László, majd a térséget bemutatta Móra József. LABADI LAJOS
