Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)
Temesváry Géza főispánsága (1920–1924)
A szervezkedés végül viszonylagos sikert eredményezett. 1920 óta már két választókerületben zajlott Vásárhelyen a küzdelem, az első kerületben az Egységes Párt színeiben maga Bethlen István miniszterelnök indult és nyert, ellenben a második kerület első fordulójában „ijesztő” dolog történt a szociáldemokrata Szeder Ferenc sikerével. O azonban nem ezt a mandátumát tartotta meg, így augusztus végére új választást írtak ki, ahol a „polgárság ügyét” immár a „régi motoros” Kun Béla is képviselte pártonkívüli keresztény-kisgazda programmal, és ugyan közel háromszor annyi szavazatot kapott, mint az egységes párti Lázár Dezső, a szocialista Takács József még ekkor is megelőzte. Végül szeptemberben pótválasztás következett Takács és Kun között, melyet a helyi „polgári oldal” teljes támogatásával immár az utóbbi nyert, mintegy 800 szavazatnyi különbséggel.11'69 Kun Béla képviselővé választásával szükséges volt a polgári tábor egységének intézményesítése is a szociáldemokratákkal szemben, így már 1922 őszén - ismét főispáni közreműködéssel - létrehozták a vásárhelyi Városi Polgári Pártot.1069 1070 Az 1923. újévi szokásos tisztelgő látogatások alkalmával Temesváry hosz- szabban fejtegette elképzeléseit a város közéletének jelesei előtt. Természetesen védelmébe vette az ekkor már egyre több kritikával illetett Bethlen-kormányt, amely véleménye szerint a rettenetes állapotok közepette hatalmas munkát végez, de dolgát nemcsak külső, hanem belső ellenségek is nehezítik, akik valóságos sajtókampányt indítottak külföldi lapokban a magyar kormány ellen. A hazaszeretetnek nem csupán szavakban, hanem tettekben is meg kell nyilvánulnia, mindenkinek dolgoznia kell a haza újjáépítésén, de csak és kizárólag olyan munkakörben, melyhez ért, a politika is egy szakma, melyhez megfelelő előképzettség szükséges. Megvédte a kormány adóemelését és a tisztviselőket („Nem kívánhatunk rosszul táplált, ruhátlan, anyagi gondokkal küszködő tisztviselőktől olyan munkát, mint a megelégedett jómódban levőtől”), kijelentette, hogy új belvízszabályozási, útügyi és iparügyi törvény készül. Felhívta az iparosok figyelmét a nyersanyag-beszerző és készáru-értékesítő szövetkezetekre, kérte őket ilyen társulások alakítására, amihez minden segítséget felajánlott. „Ez a szerencsétlen ország csak akkor támadhat fel újból, ha a polgárság az egyéni tülekedést és széthúzást félretéve egy dolgozó táborba tömörül, ha a keresztény erkölcs és nemzeti eszme szolgálatába áll. E tekintetben már a kezdeményező lépést megtettük, amidőn megindítottuk a keresztény polgári városi párt szervezését, ahol minden, hazáját szerető polgár helyet talál [...] Bízom Hódmezővásárhely polgáraiban, hogy megértik az idők szavát s minden erejükkel a haza boldogítására és újjáépítésére törekszenek, s akkor elmondhatjuk a nagy Széchenyi szavaival, »Magyarország nem volt, hanem lesz«.”1071 1069 Varsányi Attila: Bethlen István. In: Hmv. tört. aim. 67.; Varsányi Attila: Kun Béla. In: Hmv. tört. aim. 56. 1070 VRÚ 1922. szept. 17., szept. 18.; VÚ 1922. szept. 19., szept. 23. 1071 VRÚ 1923. jan. 3. 219
