Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)

Bevezetés

intézhetett rendeleteket a törvényhatósági közegekhez. A főispán felügyelete a törvényhatóság területén működő állami tisztviselőkre csak annyiban terjedt ki, hogy egyes konkrét esetekről felvilágosítást kérhetett, a miniszternek jelentést tehetett. A törvényhatóság területén előforduló állami kinevezések vagy előléptetések kapcsán javaslatot tehetett a főispán, fontosabb állások betöltésénél a miniszter köteles is volt meghallgatni a véleményét. Mindez azonban nem vonatkozott az állami tisztviselők közül a törvénykezési közegekre (királyi bírákra és ügyészekre), valamint a testületi önkormányzatok szerveire (ügyvédi, közjegyzői, mezőgazdasági, kereskedelmi és ipari kamarák, egyházak stb.).7 8 9

A törvényhatóság szervei közül ellenben az 1886. évi XXL te. rendelkezései értelmében a főispán felügyeleti és ellenőrzési joga mind a testületi, mind az egyéni szervekre kiterjedt, önkormányzati és igazgatási ügyekben egyaránt. Megvizsgálhatta a tisztviselők hivatalos eljárását és ügykezelését, megtekinthette a hozzájuk érkezett rendeleteket és beadványokat, hivatalvizsgálatot tarthatott, és a tapasztalt hiányok megszüntetése iránt intézkedhetett a törvényhatóság közegei útján. A törvényhatóság testületi szerveivel kapcsolatos felügyeleti jogát nagyban megkönnyítette, hogy ezek többségének éppen ő volt az elnöke. A felügyelet gyakorlásának fontos eszköze volt, hogy a főispán a közgyűlés (majd később a kisgyűlés) törvény- vagy rendeletellenes, az állam érdekeire nézve sérelmesnek talált határozata ellen a belügyminiszterhez fellebbezéssel vagy felterjesztéssel élhetett, s a főispán által megtámadott határozat a miniszter jóváhagyásáig nem volt végrehajtható.*

Mindezek mellett sajátos szerepe volt a főispánnak, hogy politikai tisztviselőként a kormány megbízta azzal a feladattal is, hogy a parlamenti többségét biztosító párt adott törvényhatósági szervezetét kiépítse és vezesse. E megbízatása kapcsán azonban a főispán nem a törvényhatósági tisztviselők, hanem a politikai párt helyi szervei útján járt el.4

Hódmezővásárhely és az önálló törvény hatósági jog

Városi törvényhatóságot csak törvény létesíthetett, az önálló törvényhatósági joggal felruházott városok 1871 nyarán kezdtek el működni. Az első városi főispáni kinevezések hivatalosan 1871. július 17-étől szóltak, a gyakorlati működés azonban a legtöbb helyen ténylegesen csak 1872-ben vette kezdetét. Az országban ekkor számos alapon kiváltságolt városi és területi önkormányzat működött (pl. szabad királyi városok, bányavárosok, a szepesi XVI város, kerületek, székek); így főispán irányított 1876 augusztusáig, a kérdés törvényi rende7 Uo. 286.

8 Uo. 287.

9 Uo. 288.