Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)
Kállay Albert főispánsága (1886–1898)
A „mikádó” uralma Kállay Albert vásárhelyi főispánsága nagyon hasonlóan indult elődjéhez. Rónay Lajosnak nem sokkal kinevezése után a fia hunyt el, míg az új főispán édesapja, Kállay Emánuel 1886. december 29-én Nagybányán halt meg.29" Hasonlóan alakult az is, hogy nem sokkal kinevezése után Kállaynak is komoly árvízhelyzettel kellett szembesülnie: 1887 júniusában átszakadt a rosszul megépített kis-tiszai zsilip, 1-jén este 7-kor rendkívüli közgyűlést kellett összehívni, újra vészbizottságot alakítani, a kormány pedig Beniczky Ferenc belügyi államtitkárt küldte ki Vásárhelyre miniszteri biztosként.290 291 Kállay munkamódszereit híven mutatja, hogy első számonkérő székét július 13-án tartotta. Az árvízveszély óta folyton a vészbizottságban vagy a védelmi vonalakon elfoglalt tisztviselőket „nagyon meglepte” a főispán intézkedése, de végül fellélegezhettek: a számonkérés mindent a legnagyobb rendben talált.292 A hóolvadás után 1888 márciusában már a Szárazér is elárasztással fenyegette a város külterületét, ami miatt a Vásárhely és Vidéke kifejezetten a kormányzatot hibáztatta: könnyelműség egy négy vármegyén át kígyózó folyómedret gazdátlanul hagyni, s elnézni a part mentén élő birtokosok visszaéléseit.293 294 295 A kortársai által feltétlen király- és kormányhűségéről, erélyes és ügybuzgó eljárásáról ismert, a modem közigazgatás terén kiváló szaktekintélynek tartott, elődeihez képest is fiatal (43 éves) Kállay kinevezése feltétlenül újítást jelentett. Háromévnyi szabolcsi aljegyzőség után 1870-től a belügyminisztériumban dolgozott (osztálytanácsosi posztig vitte), megbízható, hű káderként nála nem kellett attól tartani, hogy bármilyen egyéb szempontot gördítene működése során a kormányzati érdekek elé. Kállay Albertnál nem fordulhatott elő az, ami Rónay esetében problémaként merült fel: hogy utólag felsőbb, azaz kormányzati „korrektúrára” volt szükség bizonyos főispáni intézkedéseivel kapcsolatban.'94 Azt a helyiek is elismerték, hogy erős kézre van szükség a korrupció által megszaggatott közigazgatás minden ágában.2931 Ebből az aspektusból teljes joggal üdvözölték az új főispán érkezését. Nagy tisztelettel fogadták annak idején Dáni Ferencet és Rónay Lajost is, azonban a Kállayt fogadó hozsannázás, még az ellenzéki helyi sajtó részéről is, időnként már túlzásnak tűnt. Azonban szép számmal merültek fel félelmek, kételyek is, amelyek arra engedtek következtetni, hogy a főispán beiktatásakor elmondottakat nem hitte el mindenki. Egyrészt Dáni Ferenc közel hét évvel korábbi búcsúja után az egyik alapvető szemponttá vált, hogy ne Szeged városával kösse össze közös főispán290 HMV 1887. jan. 9. 291 MNL CSML HL Közgy. jkv. 123/1887. (06. 01.), 131-132/1887. (07. 22.); MNL OL BM Ein. ir. 1887-XIVÍ-2365.; HMV 1887. jún. 9.,jún. 12. 292 MNL CSML HL Közgy. jkv. 168/1887.(08. 23.); HMV 1887. júl. 17. 293 MNL CSML HL Közgy. jkv. 43a/l 888. (03. 20.), 60/1888. (03. 20.); W 1888. márc. 29. 294 VV 1886. dec. 30. 295 Uo. 1886. dec. 30., 1887. jan. 27. 69
