Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)

Rónay Lajos főispánsága (1881–1886)

Béla tartalékos huszárhadnagy, bökény-mindszenti társulati kormánybiztos 29 éves korában, március 18-án torokbajban Budapesten elhunyt.212 Rónay Lajos gyakrabban jelent meg Hódmezővásárhely közgyűlésein elődjénél, a főispáni időszakában tartott ülések háromnegyedén jelen volt. A közgyűlések azonban kevésbé voltak „pattogósak”, a minden idők legidősebb vásárhelyi főispánjaként kinevezett Rónay visszafogottabb, halkabb habitusa is közrejátszhatott abban, hogy egyre több lett a hosszan elnyúló, több napon át tartó ülés, főispánsága vége felé - éppen közgyűlési szereplése kapcsán - a helyi sajtó egyenesen erélytelennek titulálta.213 Míg Dáninál egyetlen alkalommal fordult csak elő, hogy háromnapos közgyűlésre kerüljön sor, addig Rónaynál gyakorivá váltak a négy-, de előfordult öt-, sőt addigi helyi rekordként 1881 novemberében a hatnapos közgyűlés is. Dánihoz hasonlóan Rónay is évente egyszer tartott számonkérő széket, első alkalommal 1882 májusában.214

Az árvízvédelmi kőfal 1879-es kiépítésével a Tisza árja kapcsán fellélegezhettek a vásárhelyiek, az 1880-as évek ezzel szemben a belvizekkel, a pusztai vadvizekkel való küzdelem jegyében teltek. Ez már 1881 áprilisában komoly gondot jelentett, több mint 12 ezer hold föld került víz alá a Pusztán, a törvény- hatóság rendkívüli közgyűlésen foglalkozott a kialakult helyzettel, a pénzügyminiszter pedig a polgármester táviratára 10 ezer Ft kölcsönt utalványozott a védekezésre a városnak. Az apadás csak májusban kezdődött meg, miközben Rónay főispánt árvízügyi miniszteri biztosnak nevezték ki, de ő ajavuló helyzet miatt már nem látta szükségesnek ezt a posztot elfoglalni.213 Május közepén pedig már azért kellett rendkívüli közgyűlést összehívni, mert a hatalmas esőzések immár a város belterületén, különösen a csúcsi, hattyasi és királyszéki területen veszélyeztették a személyi biztonságot, ezért Ábrái ismét kormánybiztos kirendelését kérte.21'1 A közmunka- és közlekedésügyi miniszter végül 1881 júliusában Horváth Gyulát küldte ki kormánybiztosként a Tisza, Körös és Maros folyók közt előforduló, Hódmezővásárhely lakosságát veszélyeztető belvizek rendezésére.217 A pusztai vadvizek és a belvizek ügye 1882 után is folyamatosan szerepelt a városi közgyűlések napirendjén, november 12-én pedig báró Kemény Gábor közmunka- és közlekedésügyi miniszter látogatott a városba, s a főispán kíséretében megtekintette a védtöltéseket, valamint a gátépítési munkálatokat.218

Kmetykó főjegyző a beiktatáskor a város egyik legfontosabb elintézendő ügyének nevezte, s évek óta tartó huzavona lezárásaként 1881 decemberében következett be Gorzsa, Kopáncs, Sziget és Nagyrét puszták Csongrád megyétől

212 VK 1881. márc. 20.; Heti Lapok, 1881. márc. 27.

213 VK 1885. dec. 13., 1886. máj. 16.

214 MNL CSML HL Közgy.jkv. 328/1882. (07. 11.)

2,5 Uo. 122-125/1881. (04. 05.); MNL OL BM Ein. ir. 1881-XIVi-l533.; MNL CSML HL Főisp. ir. 36/1881., 43/1881.; VK 1881. ápr. 17.; Heti Lapok, 1881. máj. 8.

216 MNL CSML HL Közgy. jkv. 188/1881. (05. 14.); MNL CSML HL Főisp. ir. 48-50/1881.

217 MNL CSML HL Közgy.jkv. 247/1881. (07. 12.)

218 MNL CSML HL Főisp. ir. 100/1882.; HMV 1882. nov. 19.; VK 1882. nov. 19.

55