Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)
Dáni Ferenc főispánsága (1873–1880)
nagy értekezletet tartottak Szegeden, melyen jelen voltak az alsó-tiszai és marosvidéki érdekeltségek képviselői éppúgy, mint az érintett települések küldöttei, így természetesen Dáni főispán, valamint Hódmezővásárhely képviseletében Ábrái polgármester. A fő témát a Tisza-szabályozás hibáinak elemzése, azok kijavítási módozatainak feltérképezése adta, összefogásra buzdítva a társulatokat és az érintett településeket. Hozzászólásában Dáni gazdasági szempontból világította meg az árvízi szerencsétlenségeket, kiemelve, hogy az Alsó- Tiszavidék immár tökéletesen kimerült lakosságának létérdekeiről van szó. Hitet tett amellett, hogy a kormány bizonyára segédkezet nyújt majd a bajok gyökeres orvoslására. Végül megválasztottak egy, a kormánnyal kapcsolatot tartó bizottságot gróf Károlyi Sándor elnökletével, valamint elhatározták, hogy az Alsó- Tiszavidék árvízi érdekeltjei évente egyszer hasonló ülést tartanak majd Szegeden. A konferenciáról tudósító vásárhelyi lap ugyan üdvözölte, hogy végre megmozdult valami ebben az ügyben, de nem volt túlságosan derülátó egy ilyen bizottsággal kapcsolatban.160 Arra azonban, ami 1879 tavaszán történt, senki sem számított. Márciusban hatalmas árhullám zajlott a Tiszán, veszélybe sodorva mind Szegedet, mind Hódmezővásárhelyt. Vásárhelyen felfüggesztették a hatóság működését, lévén minden tisztviselő a vészbizottságban volt elfoglalva, 12 óránként váltva egymást a polgármester és a főkapitány vezérletével.161 Hódmezővásárhely megmenekült ugyan, Szegeden azonban bekövetkezett a katasztrófa: március 12-én hajnalban a hatalmas szél által felkorbácsolt víz átszakította az alföldi vasút töltését, és gyakorlatilag megsemmisítette a várost. Szeged bel- és külterületén több mint 36 ezer hold került víz alá, közel 5500 ház összeomlott (csak 265 maradt épen), az árvíz mintegy 150 emberéletet követelt, 60 ezer ember vált egy éjszaka leforgása alatt hajléktalanná. Vásárhely törvényhatósága már 12-én reggel 9-kor rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a városba érkező szegedi menekültek élelmezésére megszavazott 5000 Ft-ot, amelyhez ugyanennyit utalványoztatott a belügyminiszter is. Külön szállásolási és élelmezési bizottságot neveztek ki az első hullámban aznap délután és éjjel érkező menekültek fogadására. Ábrái polgármester a vészbizottság elnökeként felhívást bocsátott ki a város lakosságához, melyben a szegediek befogadására kérte fel őket.162 Szegedről és Algyőről ösz- szesen kb. 4000 menekült érkezett Hódmezővásárhelyre, ideiglenesen ideköltözött Vadász Manó kir. tanfelügyelő is.163 Dáni Ferenc főispán szegedi teendői miatt június közepéig nem tudott Vásárhelyre jönni, utána is csak ritkán. Április 11-ére külön felhívásban kért a „vízborított” szegedi lakosok részére a vásárhelyiektől 1000 db friss sütésű kel6u MNLCSML HL Közgy.jkv. 261/1877. (06. 19.); HMV 1877. júl. 15. 161 VK 1879. márc. 9. 162 MNLCSML HL Közgy.jkv. 111-112/1879. (03. 12.); VK 1879. márc. 16.; MNLOL BM Ein. ir. 1879-1100-X1V. v. 5. 163 Vásárhelyi Híradó (a továbbiakban: VH), 1879. márc. 23. 46
