Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)
Függelék
1944'. Simkó Elemér főispán (elnök), Endrey Béla polgármester, Bereczk Pál polgármester-helyettes, Nagy Gábor főjegyző, ifj. Csáky Lajos főügyész, Czakó Lajos tiszti főorvos, Lénáit János, Koller István, Lázár Dezső, ifj. Szathmáry János, Mónus János, Temesváry Imre, Kovács András, Lázár Lajos, Godács Imre, Cseh András (a közgyűlés által megválasztott tagok). 1945- 1950'. Karácsonyi Ferenc főispán (elnök), Kiss Pál polgármester, Albert Imre és Dékány József polgármester-helyettesek, Hódi Sándor főügyész, Medveczky Imre árvaszéki elnök, Fári Béla tiszti főorvos, Oláh Mihály, Kovács Imre, Juhász Pál, Szőke Imre, Karácsonyi Sándor, Tárkány Szűcs Ferenc, Kiss János, Diószegi Ferenc (rendes tagok), Vad János, Kovács Mihály, Zombori István, Vörös Mihály, Fejes István, Boros János, Posztós Sándor (póttagok). 1946 novemberében a kisgazdapárt helyi szervezete visszahívta tagjait (Karácsonyi Sándor és Tárkány Szűcs Ferenc) a közigazgatási bizottságból, helyükre Kormány Lajost és Oláh Lajost választották meg. A lemondott Kiss János helyett 1948 novemberében Tornyai Sándort választották meg. A tisztségviselők közül 1947-től Tamás Béla, 1948-tól Oláh Mihály vett részt polgármesterként a bizottság munkájában, a polgármester-helyettesek közül Dékány József 1946-ban lemondott. A főjegyzői tisztséget csak 1948-ban töltötték be hivatalosan, ekkortól Simon János, 1949- től Salgó László működött a közigazgatási bizottságban. A főügyészi posztot 1945 1946- ban Varga Imre, 1946 és 1949 között Kenéz Kálmán töltötte be. Árvaszéki elnökként 1946 és 1948 között Hódi Sándor, 1948-1949-ben Hernády Gyula vett részt a bizottságban, tiszti főorvosként pedig 1946-ban Hernády Mihály, 1946 és 1948 között Kander Győző, 1948-tól Gábos Zoltán. A számonkérö szék törvényhatósági bizottsági tagjai: 1877: Garzó Imre, Fekete Ödön, Czuczi János, Zsarkó Sándor, valamint Kmetykó József jegyző. 1878: Kovács Ferenc, Garzó Imre, Karancsi Dániel, Tóth Márton, Czuczi János. 1888: Kállay Albert főispán (elnök), Kristó Lajos polgármester, Kmetykó József főjegyző, Juhász Mihály főügyész, Szikszay Dénes, Draskovics Árpád, Pokomándy Imre és Kis János tanácsnokok, Pokomándy István, Szabó Mihály (a közgyűlés által kinevezett tagok). 1889: Kállay Albert főispán (elnök), Kristó Lajos polgármester, Kmetykó József főjegyző, Juhász Mihály főügyész, Szikszay Dénes, Draskovics Árpád, Pokomándy Imre és Kis János tanácsnokok, Szabó Mihály, Pokomándy István (a közgyűlés által kinevezett tagok). 1890: Kállay Albert főispán (elnök), Kristó Lajos polgármester, Kmetykó József főjegyző, Juhász Mihály főügyész, Szikszay Dénes, Draskovics Árpád, Pokomándy Imre és Kis János tanácsnokok, Szabó Mihály, Pokomándy István (a közgyűlés által kinevezett tagok). 1891: Kállay Albert főispán (elnök), Kristó Lajos polgármester, Kmetykó József főjegyző, Juhász Mihály főügyész, Szikszay Dénes, Draskovics Árpád, Pokomándy Imre és Kis János tanácsnokok, Szabó Mihály, Pokomándy István (a közgyűlés által kinevezett tagok). 1892: Kállay Albert főispán (elnök), Baksa Lajos polgármester, Kmetykó József főjegyző, Juhász Mihály főügyész, Szikszay Dénes, Draskovics Árpád, Pokomándy Imre és 297
