Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)
Függelék
évben az elnöki tisztet Ábrái Károly polgármester töltötte be, 1881 márciusától pedig Rónay főispán volt a választmány elnöke. 1883-1885: Rónay Lajos főispán (elnök), Kovács János, Karancsi Dániel, Lázár István, Dobossy Lajos, Pokomándy István (a közgyűlés által megválasztott tagok). 1886-1888: Rónay Lajos főispán (elnök), Dobossy Lajos, Pokomándy István, Karancsi Dániel, Lázár István, Kovács János (a közgyűlés által megválasztott tagok). 1887-től a választmány elnöke Kállay Albert főispán volt. 1889-1892: Kállay Albert főispán (elnök), Dobossy Lajos, Pokomándy István, Karancsi Dániel, Lázár István, Kovács János (a közgyűlés által megválasztott tagok). 1892 novemberében - miután megválasztották az igazoló választmány elnökévé - Kovács János lemondott bíráló választmányi tagságáról. Helyére a közgyűlés Fári Antalt választotta meg. 1893-1895: Kállay Albert főispán (elnök), Dobossy Lajos, Pokomándy István, Karancsi Dániel, Lázár István, Fári Antal (a közgyűlés által megválasztott tagok). 1896-1898: Kállay Albert főispán (elnök), Dobossy Lajos, Fári Antal, Pokomándy István, Karancsi Dániel, Lázár István (a közgyűlés által megválasztott tagok). Törvényhatósági bizottsági tagságának megszűnése miatt 1898 februárjában kilépett a választmányból Karancsi Dániel, helyére a közgyűlés Imre Józsefet választotta meg. A választmány elnökeként 1898 nyarától az új íoispán, Thoroczkay Viktor tevékenykedett. 1899-1901: Thoroczkay Viktor főispán (elnök), Fári Antal, Dobossy Lajos, Pokomándy Imre, Imre József, Endrey Gyula (a közgyűlés által megválasztott tagok). 1901 őszétől az elnöki tisztet az új főispán, Lukács György töltötte be. 1902-1903: Lukács György főispán (elnök), Fári Antal, Endrey Gyula, Pokomándy István, Kristó Lajos, Kovács János (a közgyűlés által megválasztott tagok). 1903 februárjában Kovács János lemondott e tisztségéről, helyére a közgyűlés Soós Istvánt választotta meg. 1904-1906: Lukács György főispán (elnök), Kristó Lajos, Endrey Gyula, Kovács József, Müller Lajos, Soós István (a közgyűlés által megválasztott tagok). Lukács György csak 1905 nyaráig volt főispán, 1906 utolsó két hónapjában Fábry Sándor főispán váltotta a bizottság elnöki posztján. 1907-1909: Fábry Sándor főispán (elnök), Endrey Gyula, Lázár Dezső, Emyei István, Kovács József, Müller Lajos (a közgyűlés által megválasztott tagok). Fábry 1907 nyaráig volt főispán, 1908 áprilisától Spilka Antal főispán lett a választmány elnöke. 1910-1912: Spilka Antal főispán (elnök), Halász Manó, Bauer Gyula, Késői István, Kmetti Béla, Balog Sándor (a közgyűlés által megválasztott tagok). 1910 márciusától az új főispán, Cicatricis Lajos látta el az elnöki teendőket. 1912 novemberében - mivel igazoló bizottsági tagok is voltak - Késői István és Balog Sándor lemondott választmányi tagságáról, helyükre a közgyűlés F. Tóth Istvánt és Hézső Pált választotta meg. 1913-1915: Cicatricis Lajos főispán (elnök), Spilka Antal, Bauer Gyula, Halász Manó, Lázár Dezső, Ániszfeld Sándor (a közgyűlés által megválasztott tagok). Az 1914 januárjában elhunyt Spilka Antal helyére márciusban Mattiassich Dezsőt választották meg. 1916-1918: Cicatricis Lajos főispán (elnök), Halász Manó, Bauer Gyula, Lázár Dezső, Mattiassich Dezső, Ániszfeld Sándor (a közgyűlés által megválasztott tagok). 1917-től az új főispán, Justh János volt a választmány elnöke. 1918 után e választmány sem volt sokáig újraalakítható, 1927 januárjában a közgyűlés az időközben elhunyt Bauer Gyula, Mattiassich Dezső és Ániszfeld Sándor helyére Hódy Sándort, Kokovay Jánost és Szőrfy Sándort választotta meg. Az 1929. évi XXX. te. megszüntette a bíráló választmányt. 283
