Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)
A kommunista főispán (1945–1950)
tenni a törvényhatósági bizottságnak, egyúttal annak jóváhagyását is meg kell kérnie.1371 Miután a várostanács javaslatára Hódmezővásárhely törvényhatósági bizottsága 1944. november 11-ei ülésén feloszlatta önmagát, felhatalmazta Kiss Pál polgármestert, hogy „a város területén működő demokratikus pártok megbízott tagjaiból” szervezzen új törvényhatósági bizottságot. A kommunisták, a szociáldemokraták és a kisgazdák egyaránt 20-20 tagot küldhették az új bizottságba, amelynek hivatalból csak a polgármester lehetett a tagja, a szakszerűség alapján pedig senki. A városi főtisztviselők tanácskozási joggal, de szavazati jog nélkül vehettek részt az üléseken. Főispán híján a polgármester lett a közgyűlés elnöke, megbízatása addig szólt, „amíg helyre nem áll az ország alkotmányos élete”.1372 A pártok élhettek a bizottsági tagok visszahívásának, s helyettük új tagok behívásának lehetőségével, 1945 áprilisában pedig a törvényhatósági bizottságot kiegészítették a Nemzeti Parasztpárt 14 képviselőjével.1’73 A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt hódmezővásárhelyi szervezete a baloldali blokkal szembeni egyre gyakoribb pártvillongások eredményeként 1946 novemberében úgy döntött, hogy kivonul a koalícióból, visszahívja a párt által delegált összes törvényhatósági, közigazgatási, termelési, szak- és albizottsági tagot, valamint Dékány József polgármester-helyettest.1374 Az új törvényhatósági bizottság (melynek először voltak női tagjai, Fekete Mária, Tóth Imréné és Posztós Jusztina személyében) első közgyűlésére november 28-án került sor, melyen napirend előtt a pártok vezérszónokai (Oláh Mihály, Takács Ferenc és Karácsonyi Sándor) tartottak hosszabb üdvözlőbeszédeket.1’77 Mivel Kiss Pál a közgyűlés jóváhagyásától tette függővé a polgármesteri poszt további elvállalását, a bizottsági tagok megerősítették pozíciójában a városvezetőt.1376 Hasonlóképp erősítették meg a várostanácsot is, „mint a városigazgatásnak a polgármester által életrehívott és a törvényhatósági bizottság jogelődje által megerősített intézőszervét”.1377 A pártközi értekezletek megállapodásai alapján a törvényhatóság kisgyülését, közigazgatási bizottságát, igazoló választmányát, kijelölő bizottságát, számonkérő székét, valamint szakbizottságait (statisztikai, jogügyi, építészeti és szépészeti, pénzügyi, lótenyésztési, közkórházi, nyugdíjügyi, számbíráló, színügyi, gyermekvédő telep-, közegészségügyi és 1371 MNL CSML HL Közgy. jkv. 1/1944. (11. 11.) A korábbi rendszertől való elhatárolódás jeleként a szovjet csapatok bevonulása utáni első közgyűlésen újrakezdték a határozatok számozását; 4/1945. (04. 28.); Antal Tamás: Hódmezővásárhely törvényhatósága (1919-1944). 49. 1372 MNL CSML HL Közgy. jkv. 2/1944. (11. 11.), 3/1944. (11. 28.), 27/1945. (06. 23.); Antal Tamás: Hódmezővásárhely törvényhatósága (1919-1944). 49-50.; Gergely Jenő-Izsák Lajos: i. m.231. 1373 MNL CSML HL Közgy. jkv. 4/1945. (04. 28.) 1374 Uo. 352-353/1946. (12. 06.); MNL CSML HL Főisp. biz. ir. 91/1946., 650/1946. 1375 MNL CSML HL Közgy. jkv. Napirend előtt, 1944. (11. 28.) 1376 Uo. 4/1944.(11.28.) 1377 Uo. 5/1944.(11.28.) 269
