Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)
Farkas Béla főispánsága (1932–1935)
erejét a város gazdasági helyzetének javítására fogja fordítani, amit igen súlyosnak tart. A közélet irányításában a társadalom egyensúlyát biztosító harmonikus megértésnek kíván érvényt szerezni, a becsületes agrárérdekeknek mindig szószólója és védelmezője lesz. A munkanélküli segélynek mindig ellenzője volt és lesz is, munkaalkalmat kel! teremteni, a szükségmunka-akciót állandóan ellenőrizni fogja. Saját magát is jellemezte néhány mondatban: röviden és érthetően fejezi ki magát, nem híve a szóvirágoknak, erélyes, elpusztíthatatlan optimista. Bár a Dunántúl szülötte, megszerette az Alföldet, összeforrt vele. Hódmezővásárhely főispánságát nagy kitüntetésnek tartja, de legalább akkora tehernek is egyben. A székfoglaló után a közgyűlés három nagy pártjának helyi vezérei, a Nemzeti Egység Pártja részéről Emyei István, a függetlenségi és 48-as Kun Béla, valamint a szociáldemokrata Takács Ferenc üdvözölték a frissen beiktatott főispánt.12'" Farkas kisgyülési bemutatkozására 1933. január 28-án került sor. A főispán osztotta azt az általános vélekedést, amely szerint a kisgyűlés intézményének bevezetése „mindenütt beváltotta a hozzáfűzött reményeket és nagymértékben hasznára van a közigazgatásnak”. Megígérte a kisgyülési tagoknak, hogy a közügyek intézésénél mindig segítőjük és irányítójuk lesz majd.1235 1236 Közgyűlésen először 1933. február 18-án elnökölt a főispán, az elhunyt vásárhelyi díszpolgár, Apponyi Albert emlékének szentelt rendkívüli ülésen ő mondta a megemlékező beszédet,123' két és fél éves főispáni időszaka alatt Farkas Béla igyekezett a vásárhelyi közélet ütőerén tartani az ujját: csupán két közgyűlésről hiányzott, és hasonló lelkesedéssel vezette az irányítása alá utalt egyéb bizottságok és választmányok üléseit is. Állandósuló harc a szociáldemokratákkal A fellépésében roppant szigorú főispán (amikor beiktatását megbeszélni eljött Vásárhelyre, piszkosnak találta a városháza épületét, így rögtön teljes körű nagytakarításra volt szükség1238) vásárhelyi működése puskaporos hangulatban kezdődött: 1932. november 21-én a helyi szociáldemokraták összegyűltek a Munkásotthonban megbeszélni a következő közgyűlés témáit, de a rendőrség szétverte az értekezletet, amelyen az egyik résztvevő, Szeder Ferenc országgyűlési képviselő közölte, az új főispántól kér védelmet.1239 Farkas egész főispáni működése aztán állandó harcot jelentett a város életében egyre meghatározóbb szerepet játszó, az 1930. szeptember 1-jei, erőszakkal szétvert százezres buda1235 MNL CSML HL Közgy. jkv. 258/1932. (12. 14.); MNL OL BM Ein. ir. 1937-11-486.; Fejér- váry József: Vásárhely főispánjai. (Kézirat az MNL CSML HL-ban); VÚ 1932. dec. 14., dec. 15., dec. 16.; VRÚ 1932. dec. 15. 1236 VÚ 1933. jan. 29. 1237 MNL CSML HL Közgy. jkv. 1/1933. (02. 18.) 1238 VRÚ 1932. nov. 19. 1239 Uo. 1932. nov. 22. 245
