Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)

Mokcsay Zoltán főispánsága (1927–1932)

szokás szerint beadták lemondásukat, nem volt meglepő, hogy Mokcsay Zoltán nem maradt a posztján.1213 A felmentő határozat 1932. november 5-én kelt, utóda tényleg a Csongrád megyei főispán, Farkas Béla lett, de legalább nem szüntették meg a vásárhelyi főispánságot.1214 Mokcsayt felmentése alkalmával a kormányzó másodosztályú magyar érdemkereszttel tüntette ki. A helyi sajtó főispáni érdemeiként a követ­kezőket sorolta fel: tanyakirendeltségek létesítése, államsegélyek kieszközlése az olvasóköröknek, harminc tanyai olvasókör újjáépítéséhez nyújtott segítség, új elemi iskolák, óvodák, kultúrmérnöki hivatal, a szigetben épült laktanya, a ka­kasszéki szanatórium létesítése ügyében történt eljárás, az ő időszakában fejlő­dött komoly intézménnyé a Levente Egyesület, két vásárhelyi sportegyesületnek kijárta, hogy tribünt építhessenek, 80 ezer P-t járt ki a katolikus leánynevelő intézetnek.1215 A város egyöntetűen sajnálkozott a főispán távozása miatt, minden politikai csoportosulás képviselője fejet hajtott emberi tulajdonságai előtt, a közigazgatási bizottság Soós István javaslatára jegyzőkönyvben örökítette meg „a város kö­zönségével, s általában a közérdekkel szemben szerzett érdemeit”.1216 A tör­vényhatósági bizottság közgyűlése 1932. november 23-án búcsúzott nagy ünnep­lés közepette Mokcsay főispántól, ahol Nagy Gábor főjegyző olvasta fel a távo­zó főispán levelét, majd a kisgyülés határozati javaslata alapján jegyzőkönyvben örökítették meg érdemeit.1217 Fliányérzet munkált mindenkiben, tudták, hogy a megfelelő ember volt a megfelelő helyen - sajnos a lehető legrosszabb időpont­ban. Őszintén hitték, hogy találkoznak még Vásárhelyen hasonló beosztásban Mokcsay Zoltánnal, ez azonban soha nem következett már be. A nyugalmazott főispán családjával egyelőre Vásárhelyen maradt. 1933 áp­rilisában lírikusként lépett a közönség elé, Budapesten a Petőfi Társaság ülésén mutatták be verseit,1218 1219 1220 1221 1933 júniusában A békepipa, szeptemberben pedig a Rabom van nekem, fiam! című elbeszélését olvasták fel a rádióban.12 19 Irodalmi munkássága elismeréseként 1934 januárjában a Gyöngyösy István Irodalmi Tár­saság beválasztotta tagjai sorába,122" a vásárhelyi Tornyai Társaságban pedig 1935. március 7-én tartotta székfoglalóját (két novelláját olvasta fel, a Gyapjas pillét és a Léggömböt).'221 A nyugalmazott főispán 1935. május 16-án költözött 1213 MNL OL BM Ein. ir. 1937-11-486.; VÚ 1932. okt. 20., nov. 3.; VRÚ 1932. nov. 2., nov. 6. 1214 MNL ÜL BM Ein. ir. 1937-11-486.; MNL CSML HL Közgy. jkv. 256/1932. (12. 14.); VÚ 1932. nov. 6., nov. 1 L; VRÚ 1932. nov. 9. 1215 MNL OL BM Ein. ir. 1933-2-2041.; MNL CSML HL Főisp. ir. 514/1932.; VRÚ 1932. nov. 11.; VÚ 1932. nov. 11. 1216 VRÚ 1932. nov. 12.; VÚ 1932. nov. 12. 1217 MNL CSML HL Közgy. jkv. 195/1932. (11. 23.); MNL CSML HL Kisgy. jkv. 394/1932. (11. 19.); VÚ 1932. nov. 24. 1218 VRÚ 1933. ápr. 9.; VÚ 1933. ápr. 11., ápr. 16. 1219 VRÚ 1933. jún. 4., jún. 6., szept. L, szept. 10.; VÚ 1933. jún. 4., jún. 7., szept. 2., szept. 10. 1220 VRÚ 1934. jan. 16.; VÚ 1934. jan. 16. 1221 VRÚ 1935. febr. 27., márc. 7„ márc. 9.; VÚ 1935. febr. 27., márc. 7. 242

Next

/
Thumbnails
Contents