Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)
Temesváry Géza főispánsága (1920–1924)
volt egyúttal) és belügyminiszterét, Ráday Gedeon grófot azzal a kéréssel, hogy Vásárhelyre Lázár Dezső földbirtokost, a Gazdasági Egyesület elnökét nevezze ki főispánná."1"" A gazdatársadalomban ugyanis olyan információ terjedt, hogy a kormányzat felajánlotta Lázárnak a főispáni tisztséget, de ő azt nem fogadta el. Viszont egy 150-200 fős küldöttség időközben meggyőzte az elnököt, hogy alkalomadtán vállalja el az állást, majd küldöttség útján próbálták számára kijárni a posztot. A kormány bizalma azonban ekkor töretlen volt Temesváryban, ráadásul nyilván veszélyes precedenst is teremtettek volna, így a küldöttség kérelme végül nem talált meghallgatásra. A helyi közhangulatnak azonban természetesen nem tett jót az eset, egy nyilvános sajtópolémia is kialakult belőle. A gazdák nem a főispán elleni támadásként értékelték lépésüket, hanem az ő esetleges lemondása kapcsán „gondolkodtak előre”, ezzel szemben Temesváry igyekezett bagatellizálni fellépésüket, s kihangsúlyozni azt, hogy a küldöttségnek esélye sem volt terve valóra váltására.1056 Az tény, hogy a Teleki-kormány 1921. áprilisi lemondásakor Temesváry főispán is rendelkezésre bocsátotta állását, azonban a bizalmat a Bethlen-kabinet első éveiben is élvezte tovább.10"7 Még 1922 júniusában is felröppent, hogy Temesváry régóta szándékozik lemondani vásárhelyi főispánságáról, azonban a minisztertanács ragaszkodik személyéhez. Lehetséges utódjaként ismét Lázár Dezsőt emlegették, ugyanekkor Szabó Sándor Csongrád megyei főispán pedig nemzetgyűlési képviselő lett, az ő utódjelöltjei között pedig felmerült Temesváry Géza jelenlegi és Cicatricis Lajos volt vásárhelyi főispán neve is."1"6 A helyzet idővel normalizálódott, így a főispánnak lehetősége nyílt érdemi munka végzésére is, amely a lakosság terheinek csökkentése irányába összpontosult és e tekintetben is ért el némi kézzelfogható eredményt, azonban összességében inkább a nagy, de meg nem valósult tervek időszaka volt. 1921 márciusában intézkedett, hogy az ácsorgások elkerülése céljából több kenyér- és lisztelosztó helyet állítsanak fel a városban, a tanyai lakosok pedig a külterületi központokon keresztül juthassanak hozzá a szükséges őrlési tanúsítványokhoz, ne kelljen azokért a városba utazniuk.1055 1056 1057 1058 1059 Tervei közt szerepelt több külterületi köz- igazgatási központ létesítése, ezáltal a közigazgatás decentralizálása, e központokban orvos, állatorvos, rendőri különítmény, anyakönyvvezető és városi elöljáróság működött volna. Ha pedig ez anyagilag nem lenne megoldható, akkor másik lehetőségnek a külterületi kerületenként felállítandó esküdtek intézményét tekintette, akiknél kifüggeszthetőek lennének a közérdekű hirdetések, átvehetöek a postai küldemények és a hatósági iratok, igazolnák a járlatíráshoz szükséges 1055 MN 1921. jún. 14. 1056 VRÚ 1921. júl. 10., júl. 13. 1057 MNL OL BM Ein. ir. 3031/1921. (Az iratot kiselejtezték, csak a mutatókönyvben maradt nyoma); MNL CSML HL Főisp. ir. 189/1921. 1058 VRÚ 1922. jún. 4. 1059 Uo. 1921. márc. 2. 217
