Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)
Temesváry Géza főispánsága (1920–1924)
szilárdítását, a nemzeti érzés ápolását említette. „Meg kell találni azt az utat, amellyel úgy a birtokos, mint a földmunkás osztályt egy útra tereljük. Utakat kell építeni, csatornázásokat kell létesíteni, hogy az a sok ezer és ezer hold termőföld, amely most víz alatt volt, produktív földdé válhasson.” Közölte, hogy tudomása szerint erre a célra a kormány nagyobb összeget kiutalt a városnak, a munkálatok tehát megkezdődhetnek. Második követelménynek a munkáskérdés megoldását tartotta, a munkásbiztosítás állami kezelésbe vételével, földbirtokreformmal, a hadigondozottak ellátásával. „Fejleszteni kell az ipart és a kereskedelmet. Alig lehet látni a városban füstölgő gyárkéményt, a régi híres fazekasipar pusztulóban van.” A tisztviselőknek kötelességük pártolni az ipart, és megszüntetni a túlkapásokat, letörni az áruuzsorát. Szólt a megfigyelhető erkölcsi hanyatlásról is: a világháború hatalmas vérveszteséget jelentett a városnak, nagyon sok családban az anyára hárult a nevelés feladata, hiányzott a gyermekek mellől az erős kéz. Kijelentette, hogy a normális élet helyreállásának alapja a kölcsönös megértés és a politikai torzsalkodások megszüntetése. A városnak létérdeke a mezőgazdaság fejlesztése, a nemzeti élet megújhodása pedig a föld megművelőjétől várható. Munkájához egy dolgot kért a tisztviselőktől és a város egészétől: bizalmat."140 Éppen a bizalom volt az, ami leginkább hiányzott a főispánnal kapcsolatban. Igaz, hatalmas munkára vállalkozott. A beiktatás alkalmával a programbeszédre a törvényhatóság képviseletében reagáló Juhász Mihály bizottsági tag sorolta azon feladatokat, melyek megoldása az új főispánra várt: a város egyes hatóságai, tisztviselői jogainak és tekintélyének helyreállítása, a kormány általi támogatása, a város vagyoni helyzetének rendbetétele igazságos közteherviselés és új jövedelemforrások megnyitása révén, a lakosság különböző csoportjai közti megértés és együttműködés biztosítása.11'41 A rendőrség 1920. júliusi államosítása kapcsán az októberi vásárhelyi közgyűlés egy új közigazgatási intézmény, a városi elöljáróság létrehozását határozta el, ugyanis az államrendőrség csak bizonyos hatásköröket vett át a volt városi rendőrségtől, nem a teljes vertikumot. A nem kifejezetten rendőri, hanem inkább közigazgatási természetű ügyek (közegészségügy, állategészségügy, iparhatósági ügyek, vámügyek, a munkaadók és a mezőgazdasági munkások, napszámosok vitái, piac- és vásárrendészeti kérdések, cselédkönyvek és munkásigazolványok kiadása, kihágási ügyek) parlagon maradtak, ezekről a városnak kellett a jövőben gondoskodni, e célból alakítottak elöljáróságot.1040 * 1042 Miután a főispán 1921 áprilisában bejelentette, hogy Szegedre költözik, s Vásárhelyen csak egy irodát 1040 MNL CSML HL Közgy. jkv. 120/1920. (09. 22.); Antal Tamás: Hódmezővásárhely törvény- hatósága (1919-1944). 35-36. 11141 MNL CSML HL Közgy. jkv. 120/1920. (09. 22.); Antal Tamás: Hódmezővásárhely törvény- hatósága (1919-1944). 36. 1042 MNL CSML HL Közgy. jkv. 135/1920. (10. 30.); Antal Tamás: Hódmezővásárhely törvény- hatósága (1919-1944). 36-37. 214
