Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)

Kormánybiztos főispánok (1918–1920)

ra Martinovics Dénes városi adótiszt lett. Medveczky Imre helyettes polgármesterként 1919. június 21-ig működött, ekkor járt le ugyanis Soós István rendelkezési állományba helyezésének határideje.1017

A városból kitiltott főispán

Az 1919. augusztus 15-én hivatalba lépett Friedrich-kormány rögtön jelezte, hogy magyar kormánybiztosokat fognak kinevezni azokra a területekre, amelyek éppen nem állnak kormánybiztosi irányítás alatt. Szeptember elején azt a hírt tették közzé, mely szerint Csongrád, Csanád és Békés megyék, valamint Hódmezővásárhely város területére Kelemen Béla kormánybiztost nevezik ki,1018 ebből azonban végül egyik törvényhatóság esetében sem lett semmi. Beniczky Ödön belügyminiszter aztán október 6-ai hatállyal a szegedi kormány népjóléti tanácsosát, Hódmezővásárhely 1918-ban elüldözött rendőrfőkapitányát, a helyi születésű Szathmáry Tikiamért nevezte ki Csongrád vármegye főispánjává, egyúttal Vásárhely főispáni teendőinek ellátásával megbízott kormánybiztosának is megtette. (1918. november 11-én Szathmáry főkapitány, a vásárhelyi nemzetőrség főparancsnoka úgy távozott a városból, hogy hivatalosan december 23-ig szabadságot kért, de utána sem tért vissza, sőt hosszú ideig életjelt sem adott magáról. Végül 1919 februárjában Győrből kérte nyugdíjazását, Vásárhelyre pedig kormánybiztosként tért legközelebb vissza.) A város azonban továbbra is román megszállás alatt állt, ami megpecsételte Szathmáry helyi kormánybiztosi tevékenységét.1019

Szathmáry titkára, Kasselik Endre kíséretében érkezett október 8-án újra Vásárhelyre, ahol tárgyalt a polgármesterrel, a városi tanács tagjaival és a rendőrkapitányság tisztikarával. A helyi közvélemény nagy reményekkel várta hivatalba lépését, tőle vártak megoldást számos problémás kérdésre: ilyen volt az állami tisztviselők fizetése, a nyugdíjasok megsegítése, a hadirokkantak, hadiözvegyek és -árvák százainak kárpótlása, az eltűntek hozzátartozóinak felkarolása. Szathmáry előírásszerűén bejelentette kinevezését a megszálló csapatok helyi katonai kormányzójának, aki rögtön értesítette is erről debreceni főparancsnokságát. Október végén érkezett meg a válasz Monoin aláírásával: a Csongrád megye és Vásárhely irányítására kinevezett kormánybiztos csak a megye tiszántúli részén, azaz a Tisza keleti partján fekvő két járásban működhet a magyar kormány megbízottjaként, ha nem ezt teszi, letartóztatják. így Szathmárynak nem volt más választása, mivel sem Szentes, sem Hódmezővásárhely nem az engedé1017 MNL CSML HL Főisp. ir. 47/1919. fóisp., 48/1919. fóisp., 51/1919. fóisp., 52/1919. főisp.; Makó Imre: Medveczky Imre. In: Hmv. tört. aim. 141.; MN 1919. júl. 15., júl. 18., aug. 5.

1018 MN 1919. aug. 12., szept. 6.

1019 MNL CSML HL Főisp. ir. 520/1919.; MNL CSML HL Közgy. jkv. 363/1921. (10. 26.); Varsányi Attila: Szathmáry Tihamér. In: Hmv. tört. aim. 184-185.; VRÚ 1918. nov. 12.; MN 1919. máj. 22., okt. 11.

208