Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)
Justh János főispánsága (1917–1918)
Justh János főispánsága (1917-1918) Csanád megye oldalán Gróf Esterházy Móric alig két és fél hónapig, június 15-től augusztus 23-ig hatalmon lévő kormányának943 belügyminisztere, Ugrón Gábor előterjesztésére a király 1917. július 7-ei hatállyal Justh János ügyvéd, országgyűlési képviselőt, a mindössze három hónappal később elhunyt Justh Gyula volt házelnök (Vásárhely díszpolgára) fiát nevezte ki Csanád vármegye és Hódmezővásárhely város közös főispánjává.944 Kinevezése két szempontból is újdonságot hozott a tisztség vásárhelyi történetében: egyrészt Csanád megyével közös főispánja még soha nem volt a városnak (bár Spilka Antal személyében a vármegye közigazgatása adott már ide főispánt), másrészt a belügyminisztérium elrendelte, hogy a háborús viszonyok miatt a törvényhatóságok mellőzzék a beiktatáskor megszokott ünnepségeket, bankettet.945 A „még aránylag fiatal emberként” jellemzett, 38 éves (és már 10 éve szóba került lehetséges vásárhelyi főispánként!) Justh János neve ezúttal június végén merült fel először, az ilyenkor mindig mozgásba lendülő „megbízható” fővárosi források először csak Csanád megyei kinevezését valószínűsítették, a vásárhelyit nem.946 Kormányzati körökben szerencsés döntésnek tartották Hódmezővásárhely „összeházasítását” Csanád megyével, lévén e két törvényhatóság közt nincsenek olyan érdekellentétek, melyek mindig is jellemzőek voltak a közös főispánok idején Vásárhely és Csongrád megye, de különösen Szeged és Hódmezővásárhely vonatkozásában. Kun Béla országgyűlési képviselő saját lapjában közölt tudósítása szerint - ezeket a saját szerepét előszeretettel előtérbe helyező személyisége miatt azért illik kellő kritikával fogadni - ő járta ki Ugronnál és Batthyány Tivadar király személye körüli miniszternél, hogy függetlenségi és 48-as főispánt nevezzenek ki Vásárhely élére, akik Kunt szerették volna ugyan felkérni, de ő azt „saját személyétől köszönettel elhárította és Justh János kinevezését örömmel javasolta”.947 A kezdeti hírek arról szóltak, hogy Justh lesz az első olyan közös főispán, aki Vásárhelyen fog lakni,948 ez azonban nem így történt, Makóról járt át hivatalos teendői elvégzése céljából Vásárhelyre. A közgyűléseken rendszeresen megjelent, főispáni időszaka alatt egyedül az 1918. április 5-re összehívott rendkívüli közgyűlésről hiányzott, emellett az fordult elő még nála gyakrabban, hogy a délelőtti időszak levezénylése után a közgyűlés délutáni folytatását már nem várta be, hanem átadta az elnöklés jogát a polgármesternek. 943 Pölöskei Ferenc: i. m. 463. 944 MNL OL BM Ein. ir. 1918-11-3285.; MNL CSML HL Főisp. ir. 621/1917.; MNL CSML HL Közgy. jkv. 276/1917. (10. 30.); HMV 1917. okt. 10. 945 MNL OL BM Ein. ir. 1918-11-3285. 946 HMV 1917. jún. 24., júl. 10. 947 Uo. 1917. júl. 10.; VRÚ 1917. júl. 10. 948 HMV 1917. júl. 12. 194
