Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)

Cicatricis Lajos főispánsága (1910–1917)

második kabinetjével szembeni kemény fellépést ígért a június 25-ei közgyűlésre. Válaszul a munkapártiak június 22-ére Tisza mellett demonstráló rendkívüli pártgyülést szerveztek a Fekete Sas dísztermébe. A csendőrök által biztosított 500 fős gyűlésen elhatározták: a közgyűlésen nem egyszerűen bizalmat szavaznak majd neki, hanem a város díszpolgárává választják a kormányfőt, a kor „legnagyobb magyar államférfiját”. Az ekkor már súlyos beteg Spilka Antal pártelnök megnyitója után Cicatricis főispán mondott hosszú beszédet az ország politikai és társadalmi életében is elburjánzott demagógia ellen, az egykori szabadelvű párt és Tisza István elmúlt néhány éves történetét elemezve. A Tisza díszpolgárságáról szóló, 50 bizottsági tag által aláírt indítványt Spilka nyújtotta be június 24-én a tanácshoz.890 A közgyűlésen a parlamenti ellenállás mintájára Kun Béla és a köztársaságpárti Nagy György igyekezett obstruálni, míg a főispán az indulatok mérséklése jegyében próbálta gyakorolni elnöki tisztét. A név szerinti szavazás - és Kun Béla szerint a „mungó terror” - eredményeként Hódmezővásárhely városa 128:66 arányban „törhetetlen bizalmáról” biztosította az új kormányt, vezetőjét pedig a város díszpolgárává választotta.891 Az időközben a fővárosi Pajor-szanatóriumban operáción átesett Spilka pártelnök kórházi ágyából küldte üdvözletét a bizalmat és a díszpolgárságot megszavazóknak.892

A Kovács József, Kun Béla és Nagy György fémjelezte vásárhelyi függetlenségi és 48-as pártkör 63 aláírással fellebbezést nyújtott be a tanácshoz a Tisza István díszpolgárrá választását kimondó közgyűlési határozat ellen, amit azonban felterjesztése után a belügyminisztérium elutasított, majd a határozat a köz- igazgatási bíróság hasonló értelmű döntését követően jogerős lett.893 A mívesen kidolgozott díszpolgári oklevelet 1913. október 9-én 110 fős vásárhelyi küldöttség adta át Cicatricis Lajos főispán vezetésével a fővárosban Tisza István miniszterelnöknek. Az eseményről a Népszava botrányos hangvételű írást közölt Disznóbőrös küldöttség címmel, amelynek némely kitétele az írást le is közlő helyi munkapárti lap szerint „önkénytelenül megrezgeti a rúgó lábak mozgató idegeit is”.894

A következő bizalmi szavazásra az 1913. novemberi közgyűlésen került sor, amikor a kormány új sajtótörvény-tervezete mellett, a „szennyiratok ellen” emelhette fel szavát Hódmezővásárhely törvényhatósági bizottsága. Bauer Gyula és Lázár Dezső indítványára 110:2 arányban mondták ki, hogy elítélik a „sajtó- szabadság örve alatt kalózkodó újságírói irányt” és az ebből fakadó „féktelen izgatást”, egyúttal bizalommal üdvözlik a kormánynak a sajtóvisszaélések megszüntetésére irányuló tevékenységét. Nem először fordult elő a közgyűlésen, hogy a főispán megvonta a szót az ellenzék idős vezéralakjától, a helyi obstruk890 HMV 1913. jún. 22.,jún. 24., jún. 25.

891 MNL CSML HL Főisp. ir. 117/1913., 118/1913.; HMV 1913. jún. 26.; VRÚ 1913. jún. 26.

892 HMV 1913. jún. 27.

893 VRÚ 1913. júl. 4.; HMV 1913. júl. 17., júl. 20., júl. 31., aug. 7.

894 HMV 1913. okt. 2., okt. 7., okt. 8., okt. 9., okt. 10., okt. 11., okt. 12.

185