Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)

Cicatricis Lajos főispánsága (1910–1917)

ben minden egyes tisztviselő-választásnál eseti, ad hoc kijelölő választmányokat alakítanak. Végül így is választották meg a külterületi orvosokat, s ettől kezdve a törvényhatóság további időszakában már maradtak is az eseti kijelölő választmányi megbízások rendszerénél.879

1911 őszén Endrey Gyula szóvá tette, hogy a politikai szempontból addig viszonylag tapintatosan működő,88" a törvényben előírtakon túl Vásárhellyel nem is sokat törődő főispán több városi törvényhatósági bizottsági tagot, köztük függetlenségieket is bizalmas értekezletre hívott a városházi főispáni lakásba. Az értekezlet témája a Khuen-Héderváry-kormánnyal szembeni újabb képviselőházi obstrukció közgyűlési elítélése volt. Ez azért is tűnt nehéz feladatnak, mert a bizottság zömében még mindig azokból a képviselőkből állt, akik másfél évvel korábban közel 100 fős többséggel szavaztak bizalmatlanságot ugyanennek a kormánynak.881 Cicatricis annyit elért, hogy a városi tanács egyhangúlag elfogadja a kormányfőhöz intézendő, a katonai törvényjavaslatokkal szembeni obst- rukciót elítélő feliratot, s ilyen értelemben terjesszék azt a szeptember végi közgyűlés elé.882 Mindez hiábavaló volt, Endrey az „ellenzék fényes győzelmeként” értékelte a városi tanács „servilis” felirati javaslata feletti szavazást, amelynek értelmében Hódmezővásárhely törvényhatósági bizottsága 99:85 arányban „megbotránkozással” napirendre tért a kérdés felett, egyúttal „kimondotta, hogy az országgyűlési függetlenségi pártok parlamenti harczát jogosnak tartja s annak diadalát kívánja”. Az országban addig szavazó 60 törvényhatóságból Hódmezővásárhely csupán a harmadik volt, amely nem a kormány mellett szavazott ebben a kérdésben. A szoros végeredményt Endrey azzal magyarázta, hogy „soha még ilyen erőszakosan nem dolgoztak városunkban kormányjavaslat mellett, mint most. Ennek egyik jelensége az is, hogy a tisztviselők közül senki sem mert a függetlenségi párttal szavazni s a városi tisztviselőkből huszonhármat s az összes állami tisztviselőket is berendelték a verseczi átiratra leszavazni, még a békési járásbírót is.” Cicatricis másik törvényhatósága, Csongrád vármegye ezúttal is a kormány mellett, az obstrukció letörése érdekében szavazott.883

A második Khuen-Héderváry-kormány 1912. áprilisi bukása után rettentő feszült belpolitikai helyzetben került sor a következő bizalmi szavazásra Hódmezővásárhely közgyűlésében, immár Lukács László kabinetjének hivatalba lépése, illetve Tisza István házelnökké való kinevezése kapcsán. A parlament elé vonuló szocialisták tüntetésének hat halálos áldozatot követelő szétverése („vérvörös csütörtök”), a véderőtörvénnyel szemben alkalmazott ellenzéki obstrukció erőszakos letörése, a javaslat házszabályellenes megszavazása, valamint a házel879 MNL CSML HL Közgy. jkv. 459/1910. (06. 28.); MNL CSML HL Főisp. ir. 115/1910.; HMV 1910. júl. 1.

880 HMV 1911. máj. 18.

881 Uo. 1911. aug. 19., aug. 31., szept. 14., szept. 17., szept. 23., szept. 27.; VV 1911.szept. 12.

882 VV 1911. szept. 26.; HMV 1911. szept. 26.

883 HMV 1911. szept. L, szept. 28., szept. 29., szept. 30.; VV 1911. szept. 29., okt. 1.

183