Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)
Cicatricis Lajos főispánsága (1910–1917)
AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ÉS A FORRADALMAK ÉVTIZEDE Cicatricis Lajos főispánsága (1910-1917) Újra Csongrádi megye oldalán Az uralkodó 1910. március 6-án Cicatricis Lajos megyei alispánt nevezte ki Csongrád vármegye és Hódmezővásárhely város közös főispánjává. A vérbeli hivatalnokként, alapos közigazgatási jártassággal bíró, s igen erélyes emberként ismert*67 4 8 éves Cicatricis - egyik elődjéhez, Fábry Sándorhoz hasonlóan - megyei szinten járta végig az igazgatási ranglétrát, és Vásárhelyen sem volt ismeretlen. Hosszú ideig elnöke volt ugyanis a Körös-Tisza-Marosi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulatnak, e minőségében rendszeresen megfordult a városban, miként a szentes-vásárhelyi vasút végrehajtó bizottsági elnökeként, vagy éppen megyei tisztviselőként is: az új városháza 1894-es ünnepélyes megnyitása alkalmával pl. ő képviselte Csongrád megyét. Kinevezésével az új kabinet véget vetett a hódmezővásárhelyi főispánság bő évtizedes kísérleti korszakának, amely nemhogy nem bizonyult eredményesnek, de ekkorra gyakorlatilag jelentéktelenné tette az addig sem túl sokra értékelt tisztséget. Miközben az első negyedszázadban három főispánja volt csak a városnak, a Thoroczkay Viktor kinevezése óta eltelt 12 esztendőbe belefért két önálló, két Békés megyével közös, valamint egy erőszakkal kinevezett darabont főispán, megspékelve több, hónapokig tartó kereséssel együtt járó főispáni interregnummal. Cicatricis Lajos kinevezése e kudarc beismerése is volt, s a kabinet visszatért a vásárhelyi főispánság kapcsán az alapokhoz, amikor - a második főispán, Rónay Lajos korszakához hasonlóan - újra Csongrád megyéével kapcsolta össze ezt a tisztséget. Ha az volt a cél, hogy újra némi nyugalmat teremtsenek az elmúlt években a gyakori váltások miatt elég hektikussá vált helyzetben, akkor azt elérték: a 11 és fél éven keresztül regnáló Kállay Albert után Cicatricis Lajos állt legtovább Hódmezővásárhely főispáni posztján. Csongrád megyei beiktatására 1910. március 19-én, a vásárhelyire március 23-án került sor, installációk alkalmával soha korábban nem tapasztalt, többek közt a februári közgyűlésen a kormánnyal szemben megszavazott bizalmatlanságban gyökerező politikai feszültség közepette.*6* Endrey Gyula már főispáni kinevezésének hírét azzal a megjegyzéssel fogadta, hogy „az új főispán buzgó híve a granicsár kormánynak s így városunkban aligha talál valami barátságos fogadtatásra’'.*66 A helyi függetlenségi és 48-as pártkör március 18-án értekezle- 867 868 869 867 MNL OL BM Ein. ir. 1505/1910. (Az iratot kiselejtezték, csak a mutatókönyvben maradt nyoma); HMV 1910. márc. 4., márc. 11.; VV 1910. márc. 10., márc. 11. 868 MNL CSML HL Főisp. ir. 1/1910.; VV 1910. márc. 12., márc. 15., márc. 17., márc. 22., márc. 23.; HMV 1910. márc. 13., márc. 15., márc. 18., márc. 20., márc. 22. 869 VV 1910. márc. 4. 179
