Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)

Spilka Antal főispánsága (1908–1910)

1909. június 28-án a fővárosba utazott, hogy főispáni posztjáról való lemondását személyesen nyújtsa át a belügyminiszternek. A király azonban egyelőre újból megbízta a kabinetet a kormányzással, így Spilka is posztján maradhatott.848 Az őszi újabb kormány- és függetlenségi pártválság (az országos függetlenségi és 48-as párt kettészakadása) kapcsán pedig a főispán belépett a Kossuth Ferenc elnöklete alatt álló Negyvennyolcas Függetlenségi Kossuth Pártba, így az ismét­lődő válság az ő tisztségét ezúttal nem érintette. Spilka egyúttal kilépett a vásár­helyi pártszervezetből, ugyanis az Endrey Gyula fémjelezte csoport nem Kos­suth Ferenc irányát követte, maradt „a régi függetlenségi zászló alatt” a novem­ber 11 -ei pártszakadást követően.849 Ez a pártszakadás végül azt eredményezte, hogy a Hódmezővásárhelyen hosszú évek óta meghatározó, Endrey személyében ciklusokon át országgyűlési képviselőt adó függetlenségi párt megindult a lejtőn, s fokozatos jelentéktelen­ségbe süllyedt. Első lépésként az idős pártelnök, Kovács József fordult szembe nyílt levélben Endreyvel, mire kizárták a pártból, majd 1910 nyarán Endrey ve­reséget szenvedett az országgyűlési választáson a fiatal, ezúttal a Justh-féle füg­getlenségi párt színeiben induló Kun Bélával szemben, akihez időközben Ko­vács József is átpártolt. Endrey 1908-ban agyvérzést kapott, s ettől kezdve fo­lyamatosan betegeskedett, a választási vereség után már lapját, a Vásárhely és Vidékét sem tudta anyagilag fenntartani, a korábbi napilap 1911-től hetente há­romszorjelent csak meg, majd egy év múlva meg is szűnt. 1912 decemberében a helyi törvényhatósági választásokon a függetlenségi párt nagy vereséget szenve­dett, a közgyűlés Vásárhelyen is munkapárti többségű lett, és megesett az a „szégyen” is, hogy a három kerületben is indult Endrey kibukott a város tör­vényhatósági bizottságából is: mindenütt ő kapta a legkevesebb szavazatot. A mindent elvesztett Endrey Gyula alig fél év múlva, 57 éves korában hunyt el Budapesten; és a vásárhelyi törvényhatóság közgyűlésén a pártvezért Spilka Antal búcsúztatta.. .85° A második Wekerle-kormány 1910. januári végleges távozásával párhuza­mosan Spilka Antal ismét beadta lemondását, egyelőre azonban azt még nem fogadták el.851 852 Azért is fontos volt a főispán maradása, mert következett a hat- évente esedékes általános városi tisztújítás, melynek időpontját a novemberi közgyűlés 1910. január 20-ára tűzte ki, a pályázatok beadásának határideje janu­ár 15. volt.8'2 A főispán által elnökölt tisztújítás soha nem látott egyöntetűséggel ment végbe, amennyiben egyrészt mind a 29 tisztségre a régi, kipróbált tisztvise­lőket választották újra, másrészt tették ezt minden esetben közfelkiáltással, egy­848 MNL OLBM Ein. ir. 1909-11-3814.; VV 1909. jún. 29., júl. 2. 849 Csorba László: i. m. 246.; Pölöskei Ferenc: i. m. 448^449.; VV 1909. nov. 17., nov. 20. 850 Kruzslicz István Gábor: Endrey Gyula. In: Hmv. tört. aim. 49-52.; Varsányi Attila: Kun Béla. In: Hmv. tört. aim. 53-54.; HMV 1912. dec. 3., 1913. máj. 29.; VRÚ 1913. máj. 29. 851 MNL OL BM Ein. ir. 1909-11-3814.; MNL CSML HL Közgy. jkv. 112/1910. (02. 16.); VV 1910. jan. 12., jan. 23., febr. 6., febr. 8.; HMV 1910. jan. 14. 852 MNL CSML HL Főisp. ir. 255/1909.; VV 1910. jan. 8., jan. 15., jan. 18., jan. 21., jan. 22. 176

Next

/
Thumbnails
Contents