Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)

Spilka Antal főispánsága (1908–1910)

lalóját. Az elején elfogódottságát magyarázta, ami azzal állt összefüggésben, hogy Magyarországon a főispáni posztokat általában nagynevű főúri, nemesi családok sarjai, de mindenképpen „hatalmas főemberek” birtokolták, ezzel szemben ő a közélet „egyszerű, szürke munkásaként”, „igénytelen közkatonaként”, „egy számot alig tevő kisemberként” áll most Hódmezővásárhely törvényhatósága előtt. Ennek a ténynek azonban a főispán szerint erőt kell adnia a jövőben a közélet egyéb szürke eminenciásai számára: vezet út felfelé, akár egészen magasra is. Spilka az elődje által is sokszor felvetett fontosabb kérdések (dorozsmai méntelep Vásárhelyre helyezése, a tiszai vasút kiépítése, rendkívüli állami segélyek kieszközlése a sok feladat által már szinte agyonnyomorított helyi közigazgatás részére) mielőbbi megvalósulását ígérte, emellett a szociális kérdésekkel foglalkozott programjában bővebben. Elmondta, hogy ezt a problémát nem lehet egyedül törvényekkel megoldani, a rendeletek mellé társadalmi akciókat is társítani kell; ugyanakkor leszögezte, hogy a meg nem engedett szociális mozgalmakkal szemben nagy szigorral fog eljárni. A törvényhatóság részéről ismét Kmetykó József főjegyző válaszolt a főispán beszédére. A közgyűlés után a résztvevők a Kossuth-szoborhoz vonultak, melyet Justh Gyula megkoszorúzott, s a főispán csak ezt követően fogadta a tisztelgő küldöttségeket. A napot kb. 300 fős bankett zárta a Fekete Sasban.80

A szürke főispán

Battonyai és kaszaperi birtokainak fenntartása mellett Spilka Antal 1908 nyarán - az addig a helyi közkönyvtár és a néprajzi múzeum által használt főispáni lakás kiürítése és kisebb átalakítása, valamint a főispán bútorainak ideszállí- tása után832 833 834 - Hódmezővásárhelyre költözött, ami önmagában történelmi jelentőségű esemény volt, hiszen korábban egy önálló főispánja volt már ugyan a városnak, de ő sem lakott itt, sőt: éppen ő járt a legmesszebbről, a fővárosból Vásárhelyre. A főispáni lakásért Spilka 1908. június 1-jétől határozatlan időre évi 1000 K haszonbér fizetésében állapodott meg a várossal, melynek részleteit negyedévente kellett előre kifizetnie.8’4 1908-ban, a helyi törvényhatóság 35. évében valósult meg először az a régi óhajtás, hogy ne csak külön, hanem helyben is lakó főispánja legyen a városnak. Ennek ellenére a „battonyai idegennel” folytatódott a hódmezővásárhelyi főispánságot Lukács György távozása óta jellemző „szinte láthatatlan” korszak, érdemi főispáni tevékenység ugyanis 1904 óta gyakorlatilag nem zajlott a városban. Lukács rendkívüli aktivitást fejtett ki társadalmi téren, számtalan látványos megnyilvánulással kísérve, azóta általában nem volt főispánja Vásárhelynek, vagy ha éppen igen, akkor nyolc hónap után vette a

832 MNL CSML HL Közgy. jkv. 222/1908. (04. 09.); VV 1908. ápr. 10.; HMV 1908. ápr. 10.

833 MNL CSML HL Közgy. jkv. 282/1908. (05. 11.); VV 1908. máj. 15., máj. 20., máj. 28., máj. 30., jún. 2., jún. 4., jún. 7., szept. 13.; HMV 1908. máj. 15., máj. 26., jún. 7., aug. 23., szept. 13.

834 MNL CSML HL Közgy. jkv. 282/1908. (05. 11.)

173