Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)
Spilka Antal főispánsága (1908–1910)
sárhelyi főispáni tisztség betöltése kapcsán. A Vásárhely és Vidéke hasábjain Endrey Gyula hosszabb eszmefuttatást közölt, hogy milyen főispánt látnának szívesen a város élén. Mivel a visszautasítások egy részét az okozta, hogy alapvetően Békés megye és Vásárhely közös főispánságára kerestek alkalmas személyt, Endrey könnyebben megoldhatónak találta volna a kérdést, ha a város élére külön főispánt keresnek. A főispánnal kapcsolatos elvárások között - elfogadva, hogy e kinevezéseknél magasabb államérdekek és politikai szempontok játszanak vezető szerepet - a kormány bizalmának birtoklása mellett fontos szempont volt, hogy rendelkezzék kellő tudással, elég idővel, erős elhatározással, elég ambícióval ahhoz, hogy a város érdekében tudjon munkálkodni. A korábban nyíltan a főispáni tisztség felesleges mivolta mellett érvelő Endrey szerint Hódmezővásárhelynek eddig „nem voltak soha olyan főispánjai, akik mindenben velünk éreztek volna, köztünk éltek volna s megértve, átérezve a mi óhajtásainkat, vágyainkat, teljes akaratukkal és tudásukkal szolgálták volna a város fejlődésének és haladásának nagy érdekeit”. Mivel „a mi főispánjaink rendszerint csak vendégek voltak városunk falai között, akik itt időzve egy-két napon át, elintézték sablonszerűén a maguk köteles dolgait”, nem egyszerűen külön, hanem állandóan itt lakó főispánra lenne szükség, amilyen még soha nem volt Hódmezővásárhely történetében.818 819 1907 őszén szinte végleges tényként közölték újra Justh János november eleji közös főispáni kinevezését - a lapok szerint ezt korábban a politikai helyzet akkori bizonytalansága akadályozta meg: tántoríthatatlan híve volt ugyan a függetlenségi és 48-as politikai eszméknek, de a nagyobb Békés megyei földbirtokosok nem vették volna szívesen főispáni kinevezését, akciót is indítottak hát ellene.811 Két hét múlva jött az új „biztos” főispánjelölt, Dőry Pál Tolna megyei alispán személyében, s ezt már a sajtó is megsokallta: „annyi kombináczió volt már erre a főispáni állásra, hogy bár a hírt jó forrásból kaptuk, azt egyszerűen s minden megjegyzés nélkül közöljük”. A folyton változó helyzetet Hódmezővásárhelyhez hasonlóan immár Békés megyében is egyre türelmetlenebbül kezelték.820 Spilka Antal főispánsága (1908-1910) Újra önálló vásárhelyi főispán Spilka Antal battonyai járási főszolgabíró neve a vásárhelyi főispánkeresésnek abban a fázisában bukkant fel először, amikor talán már senki sem hitt benne, hogy sikerül olyan jelöltet találni, akit egyrészt a döntésre befolyásolással 818 Uo. 1907. júl. 17. 819 Uo. 1907. okt. 13. 820 Uo. 1907. okt. 26., okt. 29., nov. 8. 170
