Varsányi Attila: A hódmezővásárhelyi főispánság története 1873–1950 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 40. (Szeged, 2013)

Thoroczkay Viktor főispánsága (1898–1901)

okokból veszett össze a főispánnal. Garzó Imre 1900. augusztus végén kijelentette, hogy a vásárhelyi szabadelvű párt „a főispántól egészen különvált, arra van utalva, hogy mintegy lidércznyomástól megszabadulva összeszedje magát, kezdjen önálló tevékenységet”.531’

1900. október 28-án a vásárhelyi szabadelvű párt nagygyűlést tartott, melyen az elnök ellenzéke mindenáron azt szerette volna elérni, hogy helyreálljon a párbeszéd és a munkakapcsolat a főispán és a párt között. Erre azért is volt égető szükség, mert közeledett az országgyűlési képviselőválasztás időpontja. A nagygyűlésen azonban - ahelyett, hogy megoldódtak volna - csak tovább mélyültek az ellentétek: a felszólalni óhajtó Kenéz Sándort Fári elnök először szóhoz sem akarta engedni, majd amikor a lapszerkesztő mégis teret kapott, az események hatására méginkább kárhoztatta Fárit - mint „a főispán és a szabadelvű párt között felmerült differencziák egyenes előidézőjét” felszólítva az elnöki pozíciójáról való lemondásra. Ekkor Fári hívei közbeléptek, s megakadályozták Kenéz beszédének folytatását, majd bizalmat szavaztak a pártelnöknek.550 551

A pártszakadás teljessé vált: a főispán körül csoportosuló magban mintegy 5-10 régi szabadelvű párttag képviseltette magát (pl. Kovács János, Kun Miksa),552 immáron nemcsak a függetlenségi párti ellenzék, hanem a Garzó és Fári fémjelezte, ellenfeleik által csak „klikknek” vagy „szövetkezetnek” nevezett főispánellenes szabadelvűekkel szemben is. A főispánnal egyre kritikusabb kormánypárti újság, a Hód-Mező-Vásárhely ellen pedig indítottak egy új lapot, a Kenéz Sándor által jegyzett, Thoroczkay tetteit dicsőítő, szinte főispáni közlöny- nyé vált - ekként is csúfolt - Vásárhelyi Híradót. A Vásárhelyi Híradóban elsősorban Fári Antal helyi szabadelvű pártelnököt támadták és rágalmazták keményen, míg a Hód-Mező-Vásárhely hasábjain Garzó Imre vezette vezércikkeivel a harcot. Ez utóbbi lap a Kenéz-féle újság fellépése mögött egyértelműen a főispánt és Baksa Lajos volt polgármestert sejtette: „mindazért, ami a társadalmi béke fölzavarásában, egyéneknek egymással szembeállításában és a viszonyok elkeserítésében történt a »Vásárhelyi Híradó« czímű újság működése nyomán, az azért való felelősség a város főispánját terheli”. E belső mizériák az ellenzék számára is felcsillantották a reményt, hogy megbontható a helyi szabadelvű párt, így a függetlenségiek elkezdték védeni, vagy legalábbis sokkal elnézőbben megítélni a korábban általuk is keményen bírált főispánt. A Vásárhely és Vidéke szerint Thoroczkay nem a saját feje után ment, amikor ideérkezése után meghozta sokat vitatott rendeletéit - pl. a sajtó városházi információszerzésének nehezí550 HMV 1900. aug. 26.; VV 1900. aug. 2., aug. 5.

551 VH 1900. nov. 1.

552 1 900. október 1-jén Thoroczkay főispán szűk körű ebédet adott lakásán, melyen Dobossy Lajos, Imre József, Baksa Lajos, Kun Miksa, Kovács János, Bereczk Péter és Szeles János vett részt. Sokan ezzel a társasággal azonosították a főispán vásárhelyi „belső körét” (Imre József kivételével, aki később nyíltan a Fári-féle vonulat mellé állt). Ld. VH 1900. okt. 4., nov. 22.

122