Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
I. A honismereti élet kibontakozása Csongrád megyében
56 A honismereti élet kibontakozása Csongrád megyében környéki szélmalmok története és a molnárok élete; Cseh Mónika: Szentes egyházainak, temetkezési szokásainak és fej faművészetének története. Az 1986-os év utolsó foglalkozására a Koszta József Múzeumban került sor, amelyen részt vettek a Múzeumi Baráti Kör tagjai is. Tájékoztató hangzott el a múzeum működéséről, eredményeiről és terveiről, különös tekintettel a helytörténeti gyűjtőmunkára. A bizottság tagjai megtekintették a múzeum felújított termeit, valamint az intézmény legfrissebb szerzeményeit. A Honismereti Bizottság 1987 márciusában kerekasztal-beszélgetésre hívta meg a Szentesi Élet című helyi újság szerkesztőjét és a lap kiadóinak képviselőit, azzal a céllal, hogy megvitassa a helytörténeti közlemények megjelentetésével kapcsolatban felmerült nehézségeket, és körvonalazza az együttműködés jövőbeni lehetőségeit. A megbeszélés eredményesen zárult, amennyiben a szerkesztőség ígéretet tett arra, hogy a jövőben 80-100 sornyi terjedelmet rendszeresen biztosít a helytörténeti-honismereti jellegű közlemények számára. 1987 májusában programegyeztető ülésre került sor a Városvédő Egyesület Helytörténeti és Kulturális Szakosztályával. Az azonos profil szükségessé tette a célok és feladatok egyeztetését, az esetleges párhuzamosságok kiiktatását, az együttműködési területek meghatározását, a konkrét feladatok felosztását. Amint jeleztük, a „Múltunk, értékeink" című honismereti pályázat értékelése 1987 őszén megtörtént. A következő pályázat előkészítéseként - mintegy kedvcsinálóként - 1988 elején felolvasó ülést szerveztünk a legjobbnak ítélt pályamunkákból. Ugyanekkor került sor az új pályázat kiírásának megbeszélésére. Említést érdemel, hogy a Szentesi Életben egy sorozatot terveztünk indítani a legértékesebb pályamunkák bemutatására, ez azonban két rész közlése után elakadt. Ugyanígy zátonyra futott az az elképzelésünk is, hogy nyomtatott formában megjelentessük az elkészült dolgozatok rövidített változatát. (Ebben természetesen az anyagi tényezők meghatározó szerepet játszottak.) A pályázatot 1988 júniusában ismét meghirdettük, ennek értékelésére 1989 ősszén került sor. A beérkezett 13 pályamunka közül I. díjat (6000 Ft) nyert dr. Mátyás Sándorné: „A boldog korszak" - Németh László idézése (Németh László levelei Mátyás Sándor barátjához) c. forrásközleménye. A II. díjat (4000 Ft) Nagy Károly: A Pankotai Állami Gazdaság története (1949-1986) c; a III. díjat (2000 Ft) pedig Maczelka Lászlóné: Bartus Antal szentesi ácsmester élete c. pályamunkák nyerték. Eredményként könyveljük el, hogy a Honismereti Bizottságtól indult ki a város 425 éves évfordulójának megünneplésének gondolata. (I. Ferdinánd 1564-ben kelt oklevele említette Szentest először „oppidumként", vagyis mezővárosként.) A részletes elképzeléseket a 425-ös Emlékbizottság dolgozta ki, amelynek a tagjai többségében a Honismereti Bizottságból kerültek ki. Az Emlékbizottság javaslatainak főbb pontjai a következők voltak: 1. A HNF Szentes Városi Bizottsága indítványozza, hogy a városi tanács a legközelebbi ülésen hozzon határozatot az ősi városcímer változatlan formában történő visszaállítására. 2. A közeljövőben elkészítendő új várostérképet már az
