Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
I. A honismereti élet kibontakozása Csongrád megyében
A honismereti mozgalom Szentesen 51 segítséget megadott. A szentesi honismereti élet sokat köszönhet a Megyei Hazafias Népfrontnak és a Megyei Honismereti Bizottságnak. 1972 novemberében pl. itt rendeztek meg Szentesen egy honismereti napot, ahol főleg a földrajzinév-gyűjtés akkori gondjairól esett szó. A városi honismereti munkának szerves része az egyéni alkotók munkája is. Ezeket a levéltár gyűjti össze. Most rakja le a könyvtárunk a honismereti könyvtár alapjait. Itt majd bárki hozzájuthat. Szeretnénk elérni, hogy ne holt anyagként heverjenek a művek. A honismereti mozgalom csak akkor válhat igazán mozgalommá, ha nemcsak az iskolák tartják fontosnak, hanem a különböző intézmények is. E sokrétű munka irányítására és összefogására nem elegendő a városi Honismereti Bizottság, még a Hazafias Népfront sem. A honismereti mozgalomban rejlő energiát csak akkor lehet igazán gyümölcsöztetni, ha a városi párt- és tanácsi vezetők minden segítséget megadnak, ugyanis egy város kulturális életének csak így lehet része a honismereti munka. Ez történt meg nálunk. Erre figyelt el az Országos Honismereti Bizottság is. A budapestiekkel való kapcsolatunkat erősítette az is, hogy 1972-ben megalakult a „Budapesten Elő Szentesiek Klubja". Ok is felkerestek bennünket. A találkozókon mindig visszatérő téma volt Szentes város monográfiájának megírása. Ennek jegyében kereste fel a városi pártbizottság, a városi művelődési osztály az Akadémia Várostörténeti Bizottságát. A monográfiaírás nagyon a kezdeti szakaszában van. Hogy a honismereti munka a városi kultúrpolitikai élet szerves részévé vált Szentesen, azt bizonyítja az a tény is, hogy itt rendezték meg az Országos Honismereti Tanácskozást 1974. február 19-20-án. Ez a tanácskozás egy formálódó tévéműsor jegyében született. 1974 áprilisában indul a „Hazánk tájai" című műsor, amelyben 20 város vetélkedik, és mutatja fel sajátos értékeit felszabadulásunk 30. évfordulóján. Ezeket a sajátos értékeinket kellett nekünk is megmutatnunk egy négyórás műsorban 1974. február 19-én. A bemutatót Csorba György városi tanácselnök nyitotta meg, hangsúlyozva a honismereti munka fontosságát. A bemutatón helyet kaptak a termelőmunka képviselői is. Déló Nagy János, a Baromfiipari Országos Vállalat (BOV) dolgozója tartott előadást: „A BOV helye az iparosodó Szentesen". Pillanatokat villantott fel a Csongrád Megyei Vízmű Augusztus 20. szocialista brigádja. Bemutatkoztak az általános és középiskolai szakkörök. Frissítőül a Petőfi Sándor Általános Iskola zenei tagozatú osztályai szentesi népdalokat énekeltek. (Karvezető: Gulyás Vilmosné.) Szerepelt a műsorban a Horváth Mihály Gimnázium Irodalmi Színpada is legújabb számával, egy népmese feldolgozásával: a Makacs menyecskével. A színpadon megelevenedő népi és diákhumor ötvözete felrázta a már kókadó közönséget, hiszen a műsor már harmadik órája folyt. A színpad, a város büszkesége, 20 éve működik. Vezetője: Bácskai Mihály tanár. Evek óta az országos mezőny legjobbjai. Eddig nemcsak itthon, hanem külföldön is képviselték városunkat. A műsor végére került néhány igen érdekes vállalkozás. A Mezőgazdasági Szakmunkás- képző Intézet fotószakköre a századforduló Szenteséről gyűjt fényképeket és készít albumot. Ebből a készülő albumból mutatott be képeket a szakkör vezetője, Bucsány