Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
I. A honismereti élet kibontakozása Csongrád megyében
A honismereti mozsalom Szentesen 49 A honismereti mozgalom Szentesen A szentesi honismereti élet múltja és jelene1 A szentesi honismereti mozgalomnak többéves múltja van. Szervezeti formát azonban csak 1972 tavaszán nyert, ugyanis akkor alakult meg a Szentes Városi Honismereti Bizottság. Először a szakkörök munkáját fogta össze. A munkát lassította az, hogy az emberek nem voltak tisztában a „honismeret" fogalmával. Sokan még ma is, ha honismeretről hallanak, csak néprajzra, helytörténetre gondolnak. Ma sem látják, hogy a honismeretnek egyik lényeges jellemzője: a cselekvő megismerés. így honismereti szakkör lehet egy biológiai szakkör is, amely tudományos ismereteit felhasználva kutatja a szűk haza zöldségtermesztésének múltját és jelenét. Ilyen szakkör működik a Köztársaság Téri Általános Iskolában. (Vezetője: Greskovichné biológiatanár.) Ennek az iskolának van egy helytörténeti szakköre is. (Vezetője: Tóth Jánosné történelemtanár.) Az előző évben iskolatörténettel foglalkoztak, az 1973/74-es tanévben a kubikos életet kutatták. Mindkét szakkör témaköre rendkívül sok kitekintésre ad alkalmat, pl.: a kubikos életet kutatva megismerik dalaikat, meg is tanulják. Nagyobb múltra tekint vissza a városban a Damjanich Utcai Általános Iskola honismereti szakköre. Az 1960-as évek első felében alakult, főleg néprajzzal foglalkozott. A tárgyak és a szellemiek gyűjtése mellett a nevelést tartotta a legfontosabbnak. Egyszerű munkás-paraszt szülők gyerekeiben felkelteni az érdeklődést a saját környezetük iránt, felfedeztetni velük saját világukat, annak értékeit, s kötődve felkészíteni őket egy fejlettebb életformára. 1973. február 1-ig Borsodi Ferencné történelemtanár vezette a szakkört, majd Mityók Mária magyar-orosz szakos tanár vette át. Jelenleg népi játékok gyűjtésével foglalkoznak. Az összegyűjtött játékokat megtanulják és játsszák a gyerekek. Természetesen le is írják. Működnek még honismereti szakkörök. Először azonban azokat vettem sorba, amelyek gyűjtéssel is foglalkoznak. Ezeken kívül vannak olyanok, amelyek különböző vidékek népművészetével ismerkednek (pl. a Petőfi Sándor Általános Iskolában; vezetője Németi Istvánné, a Damjanich Általános Iskolában: vezetője Nagy Józsefné). A kézimunka szakkörnek van múltja a városban. A hatvanas évek közepén működött egy érdekes kézimunka szakkör a Farkas Antal Úttörőházban. A felső tagozatos lányok különböző tájegységek népművészetével foglalkoztak. A megismerés módja különösen megfelelt az életkori sajátosságoknak, ugyanis a maguk készítette babákat, ma- * Ezt az összefoglalást a szerző a Fóliák Antal Erősáramú Szakközépiskola tanáraként írta 1974. márc. 11-én.
