Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
I. A honismereti élet kibontakozása Csongrád megyében
38 A honismereti élet kibontakozása Csonsrád mesyében a hősi halottakról. Az évzárón az igazgató mondott ünnepi beszédet. Ezeket a megemlékezéseket a második világháború végéig megtartották. A műsorok szereplői legtöbbször a fiúkból álló Törzscsapatból és a lányokból álló Honleányok törzscsapatából tevődött össze. (1932-től a tanonc lányok is a fiú tanonciskola igazgatása alá kerültek.) Az 1943-44-es tanévben, ahogy a II. világháború éveiben minden iskolában, így ebben is igen fontos a valláserkölcsi és hazafias nevelés, a nyelvvédő tevékenység, a nemzeti zászló kultuszának elmélyülése. A második világháború után, 1947-48-tól újra kirándultak a tanulók. 1948-ban Kopasz Márta tanárnő azt javasolta, hogy minden vasárnap délelőtt sétáljanak a városban, így szakszerű vezetéssel Szeged múzeumait és egyéb látnivalóit tekinthetik meg a tanulók. 1948-tól a Kommunista Párt megkezdte március 15-e kisajátítását. 1947-ben az iskolában megalakult a 48-as Ifjúsági Bizottság. 1948-ban ebben az iskolában például az államosítást így indokolták az 1848-as magyar forradalommal: „A szegedi szakirányú iparostanonc-iskola ifjúsága a mai napon tartott megbeszélésén az alábbi határozatot hozta: A centenáriumi évvel elérkezettnek látja az időt, hogy az 1848-as ifjúság száz évvel ezelőtti követelése megvalósuljon, valóságos formát öltsön, hogy a nép érdekében nevelésügyünk is felzárkózzék társadalmi, gazdasági és politikai fejlődésünk mellé."8 A pártállam igyekezett kisajátítani 1848 eszméjét. Nem tudta. Az 1960-as években a Népfront égisze alatt elindult a honismereti mozgalom. Az akkor már MŰM 600. sz. Ipari Szakmunkástanuló Intézet nevű iskolában pl. megindul a népi tárgyak gyűjtése. Az iskolában máig látható néprajzi gyűjtemény Fekete Jenő tanár úr és szorgalmas tanítványai gyűjtőmunkájának köszönhető. A 2001-től vezetésem alatt működő iskolai Honismereti Kör pedig ezt a hagyományt folytatja. Ennek munkájáról a Honismeret folyóirat több számában, és ebben a kötetben számolok be.9 GERGELYNÉ BODÓ MÁRIA 8 CSML Szeged Városi Községi Iparostanonciskola ir. Határozat, 1948. jún. 2. 9 Felhasznált források és szakirodalom: Balogh Mihály: Honismeret az alsó fokú tantervekben az Eötvös-féle népiskolai törvénytől az 1948-as államosításig. In: Hagyományátadás, a Honismereti Szövetség folyóirata, a Honismeret különszáma, 2010. - Emlékkönyv Szeged Szabad Királyi Város Iparostanonc-iskolája és a belőle létrejött Szeged-Móravárosi Szakközép- és Szakiskola 125 éves jubileumára, szerkesztette Gergelyné Bodó Mária, Szeged 2009. - Kováts Dániel: A honismereti mozgalom alapja a jó iskola. In: Honismeret 2010. 4. sz. - Pukánszky Béla-Németh András: Neveléstörténet ül. - Szeged Szabad Királyi Város Iparostanonc-iskolája Évkönyvek. - Szegedi Iparostanonc-iskola iratai, 1-12. doboz. Csongrád Megyei Levéltár, Szeged Szabad Királyi Város Iparostanonc-iskolája, VIIL199. - Szeged Városi Községi Iparostanonc-iskola iratai 1945-1948. Csongrád Megyei Levéltár, XXVI. 610.
