Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
IV. Ki kicsoda a Csongrád megyei honismereti életben? - Régi jeles honismerők
382 Ki kicsoda? a dónáti, ősi Papp földet, oda költöztek, ahol aztán a fiuk is leélte az életét. Életük megörökítése, dokumentálása kisgyermekkora óta foglalkoztatta. Verseket is írt. Jó tanulóként végezte el az öt elemit a városi házban édesanyjával és testvérével lakva, de biztatásra sem folytatta a tanulást, parasztember akart maradni. Kezdetben apjával gazdálkodott együtt, közben megnősült. Gyermekeik nem születtek, de a rokonságban 11 gyermek keresztszülői lettek. Édesapja halála után, házasságuk hetedik évében, 1932- ben lettek önállóak. Papp Imre 1959-ig gazdálkodott így, majd az Új Barázda Termelő- szövetkezet tagjaként 1969-ig rendszeresen dolgozott. Haláláig dónáti tanyájában lakott, innen járt idős korában vonattal a városba. 1946-tól presbiter, egyházrészi gondnok lett. A tanyavilágban istentiszteleteket tartott. Gilicze László Szentes-felsőpárti lelkész biztatására a helyi református eklézsia történetének folytatását kezdte írni. Gilicze László a néprajzi hitelű írásokat megmutatta a múzeum igazgatójának, Csalog Józsefnek és a levéltár igazgatójának, Páhi Ferencnek, majd dolgozatait beadták az évenkénti országos néprajzi gyűjtőpályázatra. Morvay Péter, Juhász Antal és Bálint Sándor egyengette útját. A szentesi származású Nyíri Antal nyelvtörténész, az í-ző nyelvjárásban írásra biztatta, amelyet meg is tett. 1953-tól, az önkéntes gyűjtőpályázat kezdetétől haláláig, 1973-ig folyamatosan írt pályamunkákat. Ezek a paraszti élet minden területéről, a gazdálkodásról, életmódról, a református hitéletbe ágyazottan az emberélet fordulóiról, a vallási ünnepekről, a hiedelmekről, gyógyító szokásokról szólnak. A református anyakönyveket dolgozott fel. Névtani, nyelvjárási dolgozatokat írt. Utolsó munkájaként készíti el a bevezetőben már jelzett család- történetét, mely módszertanilag is figyelemreméltó. A kéziratos munkák több példányban elkészülve a helyi lelkészi hivatalokban, a Koszta József Múzeumban, a szegedi Móra Ferenc Múzeumban és a Néprajzi Múzeumban találhatók. Juhász Antal a szentesi gyűjtő 2700 gépelt oldalt kitevő 51 kéziratából és pályamunkájából, többségében az 1960-as évektől készült kiérleltebb dolgozataiból 254 oldalas, igényes válogatást készített „A parasztember élete Szentes tanyavilágában" címmel. A szerkesztő ezzel a köny- nyen elérhető forrásanyaggal több tudományszak képviselőjének könnyíti meg a szentesi népéleti anyagban kutatást, a kutatás megkezdését. Ha Papp Imre személyiségét akarjuk bemutatni, nemcsak 11 keresztgyermekéről gondoskodó, tanyai istentiszteleteket tartó presbiterről és gondnokról, az eklézsia történetének folytatójáról, gyalulatlan kis asztalán 20 évig folyamatosan pályamunkákat író parasztgazdáról, hanem ragadványnevén a városban recsegő>s Papp néven ismert, idős korában múzeumi kiállításnyitásra, előadásokra járó, kora forradalmárának, Che Guevarának naplóját olvasó és a Vámos Ilona Leánykollégium néprajzi szakkörében a Szentes környéki tanyákról és falukból a városba érkező és tanuló középiskolásoknak, 1971 őszétől haláláig, rendszeresen előadásokat tartó emberről is meg kell emlékezni.14 SZŰCS JUDIT 14 Papp Imre fényképét a Koszta József Múzeum Fotótára bocsátotta rendelkezésünkre.
