Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
IV. Ki kicsoda a Csongrád megyei honismereti életben? - Régi jeles honismerők
376 Ki kicsoda? nése után a megyében a falutörténeti kiadványok. Ebben az 1971-ben kiadott kötetben a földműveléssel foglalkozó részt írta meg, de társzerzője volt több fejezetnek is, gyűjtései más szerzők által megirt fejezetekbe is bekerültek pl. gyermekjátékok, étkezés stb. Szakköri tevékenység keretében az általános iskolások körében végzett elméleti munkájával sok-sok helyi iskolás lett értő honszerető. Pedagógusi tevékenysége során is nagy hangsúlyt fektetett a hagyományok ismertetésére, a hazaszeretet és szülőföld szeretetére, annak átadására. Örömmel és nem kis büszkeséggel kísérte figyelemmel volt tanítványai, szakkörösei életútját. Kimondhatatlan jó érzéssel töltötte el a 30 éves találkozóra összegyűlt volt szakköri tagokkal együtt eltöltött idő, a gyerekké visszava- rázsolódott íjjal lövő, krumpli-puskázó felnőttek vidám estje. Azt hitte ezt már nem lehet fokozni, de a művelődési házban összeállított jubileumi kiállítás megnyitójára ösz- szesereglett 140-150 fős vendégsereg bizony a későbbiek során is mosolyt csalt arcára. A kezdetektől a megyei és járási, Honismereti Bizottság aktív tagja, szakbizottsági tag és rendszeresen tart fölkérésre bemutató foglalkozásokat. Több írását őrzi családja, mely a honismereti tevékenységről, módszereiről, tapasztalatairól szól. Tervszerűen haladt, évente munkatervben rögzítette az abban az évben elvégzendő szellemi tevékenységet és a tárgyi gyűjtés célkitűzéseit. Ezek átolvasása egy nagyszerűen fölépített, egymásra épülő, céltudatos tematikát-munkát mutat. Rendszeresen részt vett a Honismereti Bizottság továbbképzésein, szívesen járt el a megye jól működő szakköreibe az ott folyó munkát megtekinteni, tapasztalatot cserélni. A nyári többnaposhetes továbbképzésekről is sok tapasztalattal, ötlettel tért haza és alkalmazta is azokat. Mindezt tanári munkája és egyéb irányú társadalmi elkötelezettsége mellett tette, élvezve mindvégig felesége és családja támogatását. írások tőle: A tápai nádmunka és szakszókincse. 1958. MTA Nyelvtudományi Intézet nyelvjárási pályázata, díjazott.) Földművelés. In: Tápé története és néprajza. Szeged, 1971. Gyűjtögetés, vízi élet. In: Tápé története és néprajza. Szeged, 1971. (Juhász Antallal közösen.) Vegyes néprajzi gyűjtés Tápéról. 1964. III. díjjal jutalmazott pályamunka a XII. országos néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázaton. írások róla: Börcsök Vince: Honismereti mozgalom Csongrád megyében és Szegeden. (Népművelési Módszertani füzetek, Honismeret, Szeged, 1964.13-17.) Falumúzeumot létesítenek Tápén. (DM, 1962. okt. 20. 4.) Horváth Dezső: Kettős jubileum. (DM, 1987. okt. 31.) Horváth Dezső: Van múzeuma Tápénak. (DM, 1982. nov. 11. Honismeret, 1977. 4. sz.) Dr. Molnár Péter: Honismeret és nevelés. (In: Módszertani közlemények. Szeged, 2004. 44. évf. 1. sz. 39-43.) MOLNÁR MÁRIA
