Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
III. Honismereti tevékenységünk tapasztalataiból - A Csongrád Megyei Honismereti Egyesület tanulmányútjai
A közgyűjtemények, az oktatás és a honismeret 337 Mi volt a tét ennek az erődrendszernek az ostromakor? Az osztrák-magyar hadsereg szempontjából elmondhatjuk, hogy az erőd elzárta a Galícia keleti és nyugati részeit összekötő utak és vasutak egy részét. Megnehezítette az oroszok előnyomulását a Dunajec, illetve a duklai hágó felé. Ezen kívül a vár nagy helyőrséggel, illetve sok hadianyaggal rendelkezett.35 Az oroszok szemszögéből pedig az volt a tét, ha rögtön el tudják foglalni az erődöt, akkor ez megszilárdítaná Kelet-Galícia birtoklását, és akadálytalanul nyomulhatnak előre.36 Április elején az orosz csapatok elérték a Kárpátokat, és a hegységen való áttörésre készültek. Kegyetlen harcok után április végére súlyos veszteségek árán sikerült az orosz csapatokat kiverni Magyarország területéről.37 A kárpáti csatában 1915 januárjától április végéig az osztrák-magyar csapatok 800 000 főt vesztettek. Az orosz csapatok vesztesége hasonló méretű volt.38 A gorlicei áttörés, illetve Przemysl 3. ostroma és az erőd visszafoglalása. 1915 tavaszán a német vezérkar elhatározta, hogy elhalasztják a nyugati támadást, és egy újabb, de nagyobb erejű támadást indítanak a keleti fronton. Erre 1915. május 2-án Gorlicénél került sor. A keleti fronton a központi hatalmak 1,3 millió katonájával szemben 1,8 millió orosz katona állt. Az áttörési szakaszra összpontosított katonák számát tekintve azonban eltérés figyelhető meg a szakirodalomban. Galántai József szerint 357 000 szövetséges katonával szemben 219 000 orosz katona állt.39 Ravasz István szerint a főcsapás irányában 191 000 katonánk volt, velük szemben 219 000 orosz katona állt.40 Május közepére az orosz arcvonalat sikerült 150 km-rel visszavetni a San folyó vonaláig, így a harcászati sikert hadműveletivé fejlesztették. Május 16. és június 3. között került sor a 3. przemysli csatára. A várat, illetve ami megmaradt belőle, a cs. és kir. 3. és a német 11. hadsereg június 3-án visszafoglalta. Június 22-én csapataink visszafoglalták Lemberget. Június végére Galícia és Bukovina csaknem teljes területét sikerült visszafoglalni. 1915 nyarán és őszén az orosz hadsereg kiürítette még Lengyelországot és a Baltikum egy részét is. Az orosz csapatoknak rendkívül súlyos volt a veszteségük, az egyik hadtörténeti munka 2 millió 200 ezer főre teszi ezt. A Monarchia vesztesége 500 000 fő volt.41 Itt említem meg azt, hogy a 46. közös gyalogezred, az 5. népfelkelő gyalogezred, az 51. honvéd gyaloghadosztály, a 20. honvéd gyaloghadosztály és 101. közös gyalogezred részt vett a kárpáti csatában és a gorlicei áttörésben is." Pintér István, akitől a fentieket idéztük, tisztelettel emlékezett meg apai nagyapjáról, Pintér Andrásról, aki Przemyslben esett orosz hadifogságba. 35 Gabányi János i. m. 245. 36 Bruszilov i. m. 102. 37 Papp Tibor - Farkas Márton i. m. 62. 38 Galántai i. m. 254. 39 Uo. 40 Ravasz i. m. 29. 41 Uo. 29-30.
