Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
III. Honismereti tevékenységünk tapasztalataiból - A Csongrád Megyei Honismereti Egyesület tanulmányútjai
A közsyűjtemények, az oktatás és a honismeret 333 Przemysl ostromai 1914-1915-ben „Az Osztrák-Magyar Monarchia haditerve a központi hatalmak egyesített haditervén alapult, amelynek a lényege, hogy amíg a német hadsereg végez a franciákkal, addig az osztrák-magyar haderő német egységekkel együtt a keleti fronton feltartóztatja az orosz csapatokat.6 A keleti fronton a központi hatalmak 55 hadosztálya és 24 dandárja állott szemben az orosz hadsereg 97 és 1/2 hadosztályával.7 Augusztus 29-én és 30-án a délkeleti szárny védelme összeomlott. Az orosz 3. hadsereg Lemberg irányú támadása és a 8. hadsereg áttörése súlyos helyzetet eredményezett. Vissza kellett vonulni a Weresica folyó mögé. Az ok: az orosz hadsereg anyagi és élőerő fölénye.8 Elveszett Galícia nagy része, továbbá Bukovina is. Csak Przemysl erődje állt ellent, amelyet szeptember 15-én körülzárt a 3. orosz hadsereg.9 Az erőd első ostroma. A San folyó menti 30-55 km kerületű erődrendszer központja Przemysl városa volt. A védelmi rendszer 8 védőkörletből állt. Az erődrendszer hadászati jelentősége a San és Visztula folyó vonalának és a galíciai vasúthálózatnak a lezárása volt, ill. az, hogy a Monarchia belső részei felé megakadályozza az orosz hadsereg támadását. Az első ostromra 1914. szeptember 17. és október 12. között került sor, amikor is az erődrendszer 9 és fél orosz hadosztályt kötött le. A védők 65 és fél gyalogzászlóaljjal valamint lovasszázadokkal, tüzérütegekkel és utászszázadokkal rendelkeztek. A magyar legénységű szegedi m. kir. 23. honvéd gyaloghadosztály volt az egyetlen soralakulat. Ennek a parancsnoka Fogarassy Tamásy Árpád altábornagy, a vár parancsnoka Kusmanek Hermann gyalogsági tábornok volt. Az erődöt a Ratko Dimitrijev altábornagy parancsnoksága alatt álló 3. orosz hadsereg vette ostrom alá. A kitörések szétzilálták az ostromgyűrűt, sőt még a galíciai hadmozdulatokat is segítették. Az erődrendszer védői 18 nagyobb kitörést hajtottak végre,10 11 az őrség 60 %-a magyar katona volt.11 Az orosz tábornok az emberáldozattal nem törődött, stratégiája az volt, hogy a túlerővel végrehajtott rohamokkal kell a várőrséget kimeríteni. Az orosz tüzérségnek 15-18-21 és 24 cm-es mozsaraik és tarackjaik voltak a vár ostromára.12 Október 2-án az orosz parancsnokság magadásra szólította fel a védőket.13 Október 5-7-én tüzérségi előkészítés után általános roham indult az erőd ellen. Ez volt a 72 órás roham. Október 5-én a cs. kir. és m. kir. csapatok visszaverték őket. 6 Papp Tibor - Farkas Márton: Az abszolutizmus korától az első világháború befejezéséig In: Liptai Ervin főszerk.: Magyarország hadtörténete II. kötet, Bp. 1985. Zrínyi K. 46. 7 Uo. 48. sUo. 51. 9Czékus Zoltán: Az 1914-18. évi világháború összefoglaló történelme II. kötet. Bp., 1926. 249-250. 10 Ravasz István: Magyarország és a Magyar Királyi Honvédség a 20. századi világháborúkban 1914-1945. Bp., 27-28. 11 De Sgardelli Caesar: A világháború kézikönyve 1914-18. Bp. 1935.270. 12 Dr. Gáspár Artur: Przemysl első ostroma In: Lándor Tivadar szerk.: A nagy háború írásban és képben Első rész: Északon és Délen I.. Bp. 1915. 212. 13 Dr. Gáspár Artur i. m. 211.
