Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
III. Honismereti tevékenységünk tapasztalataiból - A Csongrád Megyei Honismereti Egyesület tanulmányútjai
324 Honismereti tevékenységünk tapasztalataiból A magyarság ezen a tájon mintegy 200 000 lélekkel van jelen, de itt élnek velük barátságban és sorsközösségben a görög katolikus ruszinok is, akiket egykor magyar oroszoknak neveztek, és egyben ők voltak a leghűségesebb nemzet - a gens fidelissi- ma.2 Ha erre a vidékre gondoltunk, elsősorban Beregszász, Ungvár, Munkács, de mindenekelőtt Verecke jutott eszünkbe. A Rákócziak földje, a kurucok vonulása. A 20. században a politika adta-vette ezt a vidéket. Hat impériumváltást könnyen fölsorolhatunk. Lakóit pedig vitték, hol Auschwitzba, hol Vorkutára.3 Ma egyre jobb hírek érkeznek Kárpátaljáról. A rendszerváltás, ha ellentmondásokkal is, de megtörtént. Magyar emlékművek állnak, épülnek. Egész Ukrajna Európa felé tekint, nyitja kapuit a gazdaságnak, a kultúrának, a turisztikának. Sok helyen beindult a falusi vendéglátás. Kirándulásunk alkalmával mi is ezt vesszük igénybe, jelezte csoportunk vezetője. Az első napon Makóról fél 6-kor indult az autóbusz, Szegedről 6 órakor tovább, majd Hódmezővásárhelyen fél 7-kor vette fel a csoport tagjait, Szentesről 7-kor indultunk a hosszú útra Orosháza, Békéscsaba, Debrecen érintésével. A hangulat nagyszerű volt, a régi ismerősök közös élményeiket idézték fel, de amint északabbi tájakra értünk, vezetőnk és a földrajzi, történelmi, kultúrtörténeti ismeretekben bővelkedő utastársaink egyre gyakrabban ragadták magukhoz a busz mikrofonját, hogy megosszák a többiekkel a tudnivalókat, hogy mindenki kellő felkészültségek birtokában türelmetlenül várja már a látnivalókat. Útközben megtudtuk, hogy Kárpátalja Ukrajna nyugati részének egyik területe (megyéje), területe: 12,8 ezer km2. Lakossága 12.900 ezer fő, ebből 157 ezer magyar nemzetiségű. Székhelye: Ungvár. Jelentősebb települései: Munkács, Beregszász, Huszt, Szolyva, Rahó, Técső. A Kárpát-medence észak-keleti szélén a Beszkidek, keletről a Máramarosi-havasok, délről a Tisza felső szakasza, nyugatról pedig az Ung völgye határolja. Tájai rendkívül változatosak, sík alföldi részek, folyópartok, de a Kárpátok magas hegységei is megtalálhatók itt. Itt erednek a Tisza és felső szakaszának mellékfolyói: Tarac, Talabor, Nagyág, Bozsa, Latorca, Ung stb. Hegyei jelentős részét erdő borítja, legelőkkel tarkítva. A sík területeken, illetve szelíd domboldalakon szántóföldek, gyümölcsösök, szőlők változatos képe fogadja az utazókat. A régészeti leletek alapján bizonyítható a lankásabb vidék megtelepültsége már az őskorban is, halomsírok, földvárak tanúsítják ezt a honfoglalásig. Kárpátalja területéhez kötődik a honfoglalás, a Rákóczi-szabadságharc, de jó néhány további ismert és kevésbé ismert esemény helyszíne is. A magyar államalapítás idején az északkeleti irányba vezető hadi és kereskedelmi útvonal védelme tudatosan szervezett településrendszert alakított ki, előttük a lakatlan erdős gyepű vidékkel. Ez a történelmi Borsova, Ung később Ugocsa, Bereg, majd Máramaros vármegye területe volt. A tatárjárás után kővárak rendszere épült itt. A mohácsi vész, majd Magyarország három részre szakadása 2 Farkas Ferenc közlése. 3 Farkas Ferenc közlése.
