Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
III. Honismereti tevékenységünk tapasztalataiból - A közgyűjtemények, az oktatás és a honismeret
A közgyűjtemények, az oktatás és a honismeret 301 ahonnan Haliéba ment tanulni, 1704-1707 között teológiával, orvostudománnyal és állattannal foglalkozott. Pályája kezdetén pedagógusként és lelkészként dolgozott. Ber- genben gimnáziumi igazgató, Besztercebányán segédlelkész, majd a gimnázium rektora volt. 1714-től a pozsonyi evangélikus gimnázium rektora. Öt év múlva a pozsonyi evangélikus egyház első lelkészévé választották, harminc évig viselte ezt a tisztséget. Mint pedagógus messze előremutató új elveket vezetett be, a pozsonyi evangélikus líceum számára szervezeti és fegyelmi szabályzatot dolgozott ki. A tantárgyak között nagyobb teret adott a természettudományos ismereteknek. A vegyi anyagok vizsgálatára különleges készüléket szerkesztett. Tankönyveket írt és íratott, módszertani utasításokat kidolgozott hozzájuk. A szemléltető, kísérletező oktatás úttörője volt. Tantervei, módszerei korszerűsítették az egész oktatási rendszert. Sokat tett a magyar irodalmi nyelv művelése terén is. Újrafordította és stilárisan egységesítette a Károli-féle biblia egyes újszövetségi részeit, 1717-ben ki is adta, megadva ezzel a bibliafordítás mai formáját. A magyar nyelv helyes elsajátításának segítésére „mintagrammatikát" készített. A hazai germanisztikának is megalapozója volt német nyelvtanával. Mint filológus elsőként tanulmányozta tudományos alapossággal a rovásírást. Bél Mátyás különösen maradandót alkotott a történelem és a földrajztudomány terén. Leghíresebb, ma is forrásértékű fő műve a „Notitia Hungáriáé Novae Historico Geographica...", amelynek kötetei vármegyénként adtak részletes ismertetést az országról. A történeti és földrajzi szemléletet sajátosan ötvözve meghökkentően modern szemléletű leírást adott a táj, a környezet, a történelem és az ember kölcsönhatásairól. Közel két évtizedes, rendkívül gondos, óriási anyaggyűjtő munka alapozta meg a mű elkészítését. Tevékenységét Batthyány József kalocsai érsek és Pálffy Miklós kancellár is támogatta. III. Károly császár anyagi támogatást adott a mű megjelentetéséhez, sőt Bél Mátyást nemesi rangra emelte. XII. Klement pápa elismerésként Bél arcképével ellátott arany érdemrendet adományozott neki az I. kötet megjelenése után, 1736-ban. 1749-ig, a tudós haláláig a Notitia... anyagának mintegy harmada - 10 vármegye leírása - jelent meg nyomtatásban Mikoviny Sámuel térképeivel, nagyobb része - 38 vármegye leírása, körülbelül tízezer oldal - kéziratban maradt. Az örökösöktől Batthyány érsek vette meg, de szállítás közben a kézirat egy része a Dunába esett, így részben használhatatlanná vált. A megmaradt részek az esztergomi káptalani és a budapesti Széchényi könyvtár birtokában találhatók. Életművének gazdagságára jellemző, hogy 1718-ban ő vetette fel elsőként egy hazai tudós társaság megalakításának gondolatát, az ő javaslatára jelent meg 1721-től az első hazai időszakos hetilap, a Nova Posoniensia, amelynek elsődleges célja az oktatás segítése volt. Kora haladó tudományos ismereteinek birtokában legfőbb feladatának az itt élő népek közös kulturális emelkedésének szolgálatát tartotta. Horányi Elek „Memoria Hunga- rorum" című tudománytörténeti lexikonjában mintegy száz lapon át méltatta Bél Mátyás munkásságát. Hazai elismerését jelezte, hogy halála után nevét a Magnum decus Hungáriáé, azaz Magyarország nagy dísze megtisztelő jelzővel együtt emlegették.
