Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
III. Honismereti tevékenységünk tapasztalataiból - A közgyűjtemények, az oktatás és a honismeret
296 Honismereti tevékenységünk tapasztalataiból írtunk, így talán ismét fognak a gyerekek gödöri rókát vagy falhoz verőcskét játszani. A gyerekeken és pedagógusokon túl ajánljuk a könyvet az idősebbeknek is, akiknek olvasás közben eszükbe jutnak majd a régi emlékek. Nagy előnyük ezeknek a játékoknak, hogy elkészítésükhöz nem kellenek drága eszközök, alapanyagok, gépek. Legtöbbször a kertben, udvaron össze lehet gyűjteni a hozzávalókat, s elkészítésük nem igényel különleges technikákat. Ahogy gyűjtöttük, rendeztük a játékokat, összeállt a fejünkben egy program. Mi lenne, ha a játékok nemcsak a könyv formában lennének leírva, hanem a gyakorlatban is kipróbálhatók lennének? Először ötpróbának neveztük, s a fiúk ügyességi játékait szedtük egy csokorba: zsákban futás, ostorpattogtatás, rongy- labdadobás, patkódobás. Végül összeállt egy 12 versenyszámból álló vetélkedő, így keltek életre a játékok a faluban. 2005-ben Parasztolimpiát szerveztünk a falunapi programok keretében. A versenyszámok: ostorpattogtatás, patkódobás, abroncshajtás, ugrókötelezés, csutkavár építése, gombzúgatás, rongylabdadobás, tobozdobálás, zsákban futás, talicskázás, kötélhúzás, szekértolás. Fiatalok és idősebbek számára is élvezetes volt a rendezvény. Megfigyeltük, hogy a nagypapák legalább olyan ügyesen teljesítették a feladatokat, mint az unokák. Könnyű nekik, hisz gyermekkorukban ezt játszották reggeltől estig! A II. Parasztolimpiát 2006-ban, a III.-at 2008-ban, a IV.-et 2010-ben rendeztük meg. Volt egyéni, családi, ovis, alsós, felsős kategória. A résztvevők száma egyre gyarapszik, sokan már előre gyakorolnak szüleik, nagyszüleik segítségét kérve, így a népi sportjátékok nem felejtődnek el, a nagyobb fiúk megtanítják rá a kisebbeket. 2002 augusztusában „Dédszüleink játékai" címmel szerveztünk tábort az apátfal- vai gyerekeknek. Honismereti és helytörténeti előadások, túrák és vetélkedők, szövés, fonás, csuhézás körjátékok, sportjátékok - mind belefértek a tábor programjába. Legnagyobb értéknek a beszélgetéseket tartottuk. Azok az idős emberek, akiket 2002 nyarán elhívtunk a fiatalokhoz, már nem élnek. Meséltek nekünk a tanyasi iskolákról, a gyermekek által végzett munkákról, a régi óvodáról, a tanyasi életről. A gyerekek szájtátva hallgatták a régi történeteket. Minden nap új játékokat tanultunk, és új játékszereket készítettünk, amit haza is vihettek a gyerekek. Ez a könyv csak apátfalvai gyermekjátékokat tartalmaz. Mi, a szerzők a Szigetházban tartott foglalkozásokon már nekikezdtünk feleleveníteni a népi játékokat. Jó érzés látni a gyerekeket, milyen buzgón igyekeznek elkészíteni egy-egy játékszert. Igen, mivel ezt ők maguk csinálták, vigyázni is fognak erre a régi-új játékra. VARGÁNÉ NAGYFALUSI ILONA
