Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
III. Honismereti tevékenységünk tapasztalataiból - A közgyűjtemények, az oktatás és a honismeret
A közgyűjtemények, az oktatás és a honismeret 287 hagymatermesztés. A század második felétől fellendült a hagymakereskedelem, a vasúti szállítás 1883-tól Európa sok országába eljuttatta a város szimbólumává váló vöröshagymát. A 20. században az eszközfejlesztés, a nemesítés, a termelési technológia tökéletesítése a hagymakertészeknek biztosabb megélhetést, a városnak hírnevet biztosított. (Olvasókönyv 51.) Ma Hagymatanács, tudományos konferenciák, hagymafesztiválok népszerűsítik a kiváló terméket. Érdekességként ajánlhatók a hagymás ételek receptjei, amelyeket bárki kipróbálhat otthon. (Olvasókönyv 73.) A millennium országos ünnepeihez illeszthető a makói események története is. A nagy ünnep tiszteletére készült el a makói gimnázium épülete, amelynek avatóünnepségéről dr. Tóth Sándor igazgatónak az iskola céljait megfogalmazó nemes gondolatait feltétlenül érdemes idézni. „Eszméket tanuljon benne az ifjú, ne csak formát, tanulja a munkásság, a törekvés szebbik felét, ... tanulja becsülni az emberben az embert, ... tanulja a legelső igazságot, hogy annyi lesz, amennyivé tanultsága, műveltsége, lelke finomsága, s nem az esetleg örökölt címerek és vagyon teszik, ... egy arisztokratizmust elismerni, azt, amelyé a jövő: a szellem és képzettség arisztokratizmusát." (Olvasókönyv 52.) Ez a szellemiség az, amely eltéphetetlenül az iskolához, a városhoz, a hazához köti az embert. Ilyen szellemiségű iskolához és városhoz kötődtek az 1920-30-as évek költő-géniuszai: Juhász Gyula, aki itt tanított, József Attila, akinek költői pályája az itteni diákévekben indult, az őket befogadó és pártfogoló Espersit kör, amely pezsgő kulturális életet teremtett Makón. (Olvasókönyv 54., 58.) Ebben az időszakban indult útjára a Csanádvármegyei Könyvtár, amely a helyi szellemi élet virágzásának, a két világháború közötti tudományos, kulturális és helytörténeti értékeinek megőrzésével a város és környéke szellemi forrásait mozgósította, és a jövő számára hozzáférhetővé tette. A két világháború közötti magyar politikai élet jelentős eseményei közé tartozik a Márciusi Front Makói Kiáltványának közzététele, amelyben először Makón foglalták össze a demokratikus, nemzeti és antifasiszta szerveződés programját. Egyik vezető személyisége, Erdei Ferenc Makó szülötte. (Olvasókönyv 60.) 1939-ben jelentős szerepet játszott a Nemzeti Parasztpárt megalakításában. (Olvasókönyv 61.) Kiemeljük, hogy ő is a makói gimnáziumban tanult. Városi sétán megtekintjük az emléktáblákat, valamint Erdei szobrát a róla elnevezett téren. A második világháború történetének legmegrázóbb folyamata a holocaust. Az olvasókönyv a makói holocaust történetének egy külön egységet szentel. Az iskolai emléknapon az iskolarádió műsorát ennek alapján szerkesztettük meg. (Olvasókönyv 62.) A második világháború végéhez közeledve 1944 szeptemberében Makó lett a szovjet hadsereg által elsőként elfoglalt magyar város. (Olvasókönyv 63.) Az 1940-es, 50-es évekből kiválasztott források kiválóan alkalmasak a forráskritikai elemzés megvalósítására. A kékcédulás választások, a kollektivizálás, a pártbizottsági beszéd, az amatőr színjátszó verseny értékelése lokálisan is megközelíthetővé és átláthatóvá teszi az időszak anomáliáit. (Olvasókönyv 64., 65., 66., 67.) Az 1956-os forradalom ma
