Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
III. Honismereti tevékenységünk tapasztalataiból - Honismereti táborok megyénkben
Honismereti táborok mesyénkben 253 III. HONISMERETI TEVÉKENYSÉGÜNK TAPASZTALATAIBÓL Honismereti táborok megyénkben Országos Honismereti Diáktábor Makón1 1970-ben Erdei Ferenc javasolta, hogy a nyári honismereti diáktábort Makón rendezzék meg. Az akkori árvíz, a város lakóinak kitelepítése lehetetlenné tette a szervezést. Ilyen előzmények után a KISZ Központi Bizottsága, a Hazafias Népfront Honismereti Bizottsága, a Művelődésügyi és Munkaügyi Minisztérium olyan határozatot hoztak, hogy 1974-ben Makóra kerüljön a VIII. Országos Honismereti Diáktábor. A szervező munkát a KISZ Csongrád Megyei Bizottsága végezte a Csongrád Megyei Tanács és a Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága hathatós segítségével. Ahhoz, hogy az ország különböző részeiből összesereglett 75 gimnáziumi, szakközépiskolai és szakmunkás tanuló eredményes gyűjtést, sőt kutatást kezdjen, előbb meg kellett ismerkedniük Csongrád megye és főleg Makó múltjával, nevezetességeivel, népi életével. A hivatalos megnyitó ünnepség után az első nap tehát általános tájékozódással, az ismeretlen környezettel való ismerkedéssel, városnéző sétával telt el. Ezt követően megindult a szakcsoportok szerinti foglalkozás. A szekciók közül három történeti vizsgálódásokat folytatott. A Makó felszabadulásának történetével foglalkozó szakcsoport (dr. Tamasi Mihály irányításával) a már publikált történeti szak- irodalom, feltárt levéltári forrás és visszaemlékezés-gyűjtés alapján sajátította el a történeti kutatás módszereit. A munkásmozgalmi szakcsoport (Oltvai Ferenc ny. megyei levéltár-igazgató vezetésével) a 19. század végétől a Tanácsköztársaságig terjedő időszaknak a helyi levéltárban fellelhető dokumentumait tárta fel. A termelőszövetkezeti szakcsoport (Halász Péter tudományos főmunkatárs irányításával) az egyik nagymúltú makói termelőszövetkezetnek, az Úttörő Tsz-nek 1970-74-ig terjedő időszakát, valamint a makói hagyma és a termelőszövetkezet kapcsolatát dolgozta fel. Másik három csoport néprajzi vizsgálódásokat végzett. A tanyakutatók (dr. Juhász Antal muzeológus vezetésével) Makó határában, Bogárzón és Hatrongyoson, valamint Apátfalván tanyafelméréseket végeztek, és tanulmányozták a tanyai életmódot. 1 Csongrád Megyei Honismereti Híradó (rövidítve: CSMHH), 1976. 158-160.
