Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
II. A honismereti tevékenység közösségei és színterei Csongrád megyében - Társszervezeteink
Társszervezeteink 235 A makói Szirbik Miklós Társaság - helyismereti műhely Megalakulásának gondolata 1996. június 30-án vetődött fel, amikor a belvárosi református gyülekezet hálaadó napjának keretében Szirbik Miklós prédikátor és történetíró tiszteletére, „Makó Várossának közönséges és az abban lévő Reformata Ekklésiának különös Leírása" című krónikája születésének 160. évfordulója alkalmából a belvárosi református templom előterében emléktáblát helyeztek el. 1817-től 1853-ban bekövetkezett haláláig, 36 és fél éven keresztül Makón szolgált. Összegyűjtötte a Makó város múltjára vonatkozó adatokat, e gyűjteménye ma is értékes forrás. A Társaság létrehozására Kéki Imre református lelkész, Mátó Erzsébet és dr. Tóth Ferenc részvételével szervezőbizottság alakult. Tagtoborzó körlevelük nyomán 51 személy írta alá a tagdíjfizetéssel is járó belépési nyilatkozatot. A 21 fő alapító tag és 28 tag mellé 2 jogi személy is csatlakozott. Alakuló közgyűléseiket 1996. július 12-én, majd augusztus 30-án tartották meg. A Szirbik Miklós Társaság védnöke dr. Búzás Péter polgármester, elnöke Gilicze János levéltáros, társelnöke Kéki Imre ref. lelkipásztor, titkára dr. Tóth Ferenc ny. múzeumigazgató, szervezőtitkára Mátó Erzsébet mb. könyvtárigazgató lett. A Szirbik Miklós Társaság Makó első történetírójának prédikátori és történetírói munkásságát tovább kutatva, szellemiségének folytatása jegyében a helytörténeti kutatásokat támogató, egy helyismereti műhely megteremtésén munkálkodó közösség. Szirbik Miklós szerteágazó érdeklődése, sokoldalú műveltsége, széleskörű olvasottsága alapján reformkori művében olyan maradandó értékű összegzést alkotott Makóról, amely nem egyszerű krónika, nemcsak helytörténeti leírás, hanem ennél több, helyismereti munka, amely a történelmi, földrajzi, néprajzi, szociológiai, gazdasági, egyház- és művelődéstörténeti, sőt nyelvészeti ismeretek példamutatóan gazdag tárházával nem elsősorban a történettudományt gyarapította, hanem városát szolgálta. A Szirbik Miklós Társaság tagjai tanárok, levéltárosok, muzeológusok, könyvtárosok, irodalmárok, újságírók, jogászok, a közművelődésben és az egyházi életben munkálkodók, helyi lokálpatrióták, szülőföldjükért és városukért ténylegesen tenni akaró, ezt a tevékenységet koordináló civilek, akik a település megtartó erejét kívánják növelni. A vegetáló Tudományos Ismeretterjesztő Társulat feladatait vállalva a város köz- művelődésében fontos szerepet vittek, rendszeres összejöveteleiken fórumot teremtettek a helyismeret kutatóinak, ahol beszámolhattak kutatási eredményeikről, és már a megalakulás évében elindították a publikálási lehetőségeket biztosító Szirbik Miklós Társaság Füzetei sorozatot, amelynek 2007-ig 20 kiadványa jelent meg, amelyek a helyi szellemi élet érdeklődését magukra vonták, egyben eredményeit - elkészült helyismereti tanulmányok, megemlékezések, emlékülések anyagait - maradandóvá tették. Évente 5- 12 alkalommal gyűltek össze a tagok a Társaság rendezvényein. Nagyszerű vendégelőadók szerepeltek körükben, például Császtvay István, Oltvai Ferenc, Makovecz Imre, Felletár Béla, Péter László, Marjanucz László, Tóth Attila, Sípos György. Tagjaik közül rendszeresen ismertették kutatásaikat Tóth Ferenc, Gilicze János, Halmágyi Pál és Forgó Géza.
