Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
II. A honismereti tevékenység közösségei és színterei Csongrád megyében - Társszervezeteink
Társszervezeteink 233 tás serkentése, továbbá az irodalomtörténet-írás művelőinek és pártfogóinak, valamint a magyartanároknak a szakmai összefogása és érdekvédelme". Ebből a tömör meghatározásból is kitűnik, hogy a Társaság tevékenységében a hagyományápolásnak, a helyi értékek megbecsülésének fontos helye van. Megyei viszonylatban a honismereti jellegű szerepvállalás akkor kapott új lendületet, amikor 1990. április 19-én, Csongrádon megalakult a Társaság Csongrád megyei tagozata 59 alapító taggal, s elnökké a szellemi helyismeret kiváló kutatóját, Péter Lászlót, titkárrá pedig Fábiánná Szenczi Ibolyát választották. A tagozat titkára - akit időközben a Társaság országos vezetőségének alelnökévé választottak meg - a megalakulás 20. évfordulója tiszteletére gazdagon illusztrált könyvet állított össze,5 az alábbiakban annak alapján foglaljuk össze a tagozat tevékenységének honismereti jellegű elemeit. Már a tagozati alakuló ülést követő tudományos konferencia is azt tanúsította, hogy az irodalom helyi hagyományainak számbavétele az alapfeladatok közé tartozik, hiszen a Csongrádon született Európa-hírű szerb költő, Milos Crnjanski munkásságát méltatták, szülőházán domborműves emléktáblát avattak, majd pedig a megye irodalmi örökségének részét képező, mára elfeledett népi író, Kádár Lajos életművét idézték meg. Kiállítást is rendeztek „Csongrád város és az irodalom" címmel, amelyről Grezsa Ferenc professzor úgy nyilatkozott: „E mai nappal nevezetes eseménynek lehetünk tanúi: egy alföldi magyar város - neve után ítélve tán a legősibb e tájon - fölfedezi irodalmi múltját és jelenét: hagyományvilágát és szellemi lehetőségeit". A konferencia Szentesen folytatódott hasonló tartalommal, mert Kovács Sándor Iván professzor az ott született Négyesy László irodalomtörténészről, Bemáth Árpád és Bu- csány György pedig Heinrich Böll szentesi kapcsolatairól adott elő. Böllnek, Barta Jánosnak és Négyesy Lászlónak emléktáblát is avattak a kertészeti szakközépiskola, illetve a Horváth Mihály Gimnázium falán. A konferenciához kapcsolódó tanulmányi kirándulás során Szabadkán a Kosztolányi- és Csáth Géza-emlékhelyeket keresték fel. A 90-es években a tagozat több konferenciát szervezett a helyi hagyományok szolgálatában. Makón 1992-ben József Attila munkásságát méltatták Péter László, Kabdebó Lóránt, Bécsy Tamás, Vörös László, Fábiánná Szenczi Ibolya és Dobos Mariann közreműködésével; Hódmezővásárhelyen 1994-ben „Németh László és Csongrád megye irodalmi hagyományai" címmel rendeztek emlékülést Péter László, Fábiánná Szenczi Ibolya, Bu- csány György, Földesi Ferenc előadásaival. Makón 1995-ben József Attila születésének 90. évfordulóját ünnepelték meg Szigeti Lajos Sándor, Birck Edit, Olasz Sándor és Fábián Györgyné előadásaival. Csongrádon 1996-ban a tagozat emlékülést és emlékkiállítást rendezett Kádár Lajos születésének 100. évfordulója tiszteletére, ekkor Pomogáts Béla, Czine Mihály és Fábiánná Szenczi Ibolya tartott előadást. A későbbiekben a magyartanárok országos konferenciájának ismételt csongrádi megszervezését vállalta el a tagozat. 5 Szenczi Ibolya: A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Csongrád megyei tagozatának 20 éve. Bába és Társa, Szeged, 2010.104 p.
