Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
II. A honismereti tevékenység közösségei és színterei Csongrád megyében - Társszervezeteink
230 A honismereti tevékenysés közössései és színterei ilyen digitális, didaktikus anyagokkal éri el a honismereti munka a diákokat. Itt, Csongrád megyében a regionális, határ menti civil egyesületek közötti együttműködés olyan adottság, amelynek hasznosítása rajtunk múlik. Mekkora felelősséget érzünk iránta? A pályázati, különösen az uniós források megszerzése olyan intézményesülést igényel, amely meghatározza, hogy az adott civil szervezet mire tud vállalkozni. A határon átnyúló kapcsolatokban számomra meglepő, hogy a regionális stratégia kidolgozásában megelőzték az anyaországot Temesváron és a Vajdaságban. Ez azzal is magyarázható, hogy magyarnak lenni a szórványban lét, illetve nemlét kérdése. A magyar nyelvi határ egyre közelebb csúszik az utóbbi húsz év alatt az országhatárhoz. Csongrád megyében majdnem annyian élünk, mint amennyi magyar lakik a Vajdaságban, Temes és Arad megyében együttesen. KÁROLYI ATTILA A mezőhegyesi Város- és Környezetvédő Egyesületről dióhéjban A mezőhegyesi Város- és Környezetvédő Egyesület közhasznú civil szervezet. Célja, hogy segítse a város építészeti, környezeti és természeti értékeinek megőrzését, korszerű és esztétikus fejlődését, szépítését. Ápolja a lakóhely hagyományait, szellemi örökségét, védje erkölcsi tisztaságát, erősítse a lakosság szeretetét szülőhelyéhez, otthont adó környezetéhez. Együttműködünk a helyi önkormányzattal és annak szerveivel, a gazdálkodó szervekkel, az intézményekkel és más társadalmi szervekkel. Felkutatjuk és összehangoljuk az anyagi forrásokat. A lakosság közreműködéséhez megfelelő szervezeti és anyagi feltételeket teremtünk. A fiatalabb korosztályt az ifjúsági tagozat színes programjaival szólítottuk meg. Kulturális tevékenységünket a legkülönfélébb képző- művészeti kiállítások és képzőművészeti táborok szervezésében fejtjük ki. Városunk Európában egyedülálló agrártörténeti település mind szerkezetében, mind épületegyütteseiben. Megóvása érdekében számos kezdeményezéssel éltünk és élünk. Kezdeményezésünkre és igen eredményes adománygyűjtési felhívásunkkal, két éve felújíthattuk temetőnkben a kápolnát. Szeretnénk, ha Mezőhegyest páratlan történeti együttesként, a maga egészében a Világörökség kincsei között tudhatnánk. Nemes elődeink örökének megőrzését, illetve megóvását szolgáljuk az évente megjelenő Mezőhegyesi Füzetek sorozatunkkal. Az eddig megjelent füzetek az öreg iskolapadok, a majori iskolák, az utcanevek, templomaink történetét, az 1848-49-es szabadságharc mezőhegyesi történéseit dolgozta fel, s publikálta néhány jeles diákunk városukról kialakított véleményét. Füzeteinkben emléket állítottunk a rendszerváltást követően megszűnt, felszámolt cukorgyárnak, kendergyárnak. Látlelet készült a szakmunkásképzőről. Bemutatjuk a summások, cselédek, szakmányosok mindennapjait. A legutóbbi szám pedig kezdete annak a sorozatnak, mely a mezőhegyesi, illetve a hozzá erősen kötődő, Mezőhegyesért sokat tett személyek családjainak történetét adja közre.