Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)

II. A honismereti tevékenység közösségei és színterei Csongrád megyében - Társszervezeteink

216 A honismereti tevékenysés közösségei és színterei naptári ünneppel) tiszteletére. Az apátságot 1121-ben szentelték fel. Birtokai: Verestó, Magyari, Kapolcs, (Balaton)Szabadi, Válus, Peszeföld, Keszi, Sasdikál és Monostor- apáti főképp a Balaton-felvidéken feküdtek. Az apátság a törökkorig állt fenn, hiteles helyi tevékenységet is ellátott. 1548-ban azonban már üresen állt, birtokai világi fő­urak kezére kerültek, a kolostor pedig az idők folyamán elenyészett. 2005 őszén, október 18-án a levéltári napok keretében Hódmezővásárhely határá­ban a középkori Szentkirály falu helyén emeltünk emlékoszlopot Lázár János polgár- mester, Almási István alpolgármester támogatásával és Hegedűsné Dékáni/ Magdolna szervezésében. A márvány emlékmű (Návay Sándor szobrászművész alkotása) az egykori szentkirályi iskola kertjében emelkedik. A népes középkori település (mint­egy 40 állt a mai város nagy határában), amelynek temploma búcsú engedélyt kapott, a 14. század elején, a törökkorban enyészett el. A 19. században helyén sűrű tanyahá­lózat jött létre, ezért épült az iskola. Falu mégsem fejlődött ki. A kolhozosítás a tanyá­kat elsöpörte, ma már magányosan áll az iskola épülete. Az avató ünnepséget hely- történeti konferencia előzte meg. Meghatódtunk, hogy az iskolát lakó utolsó tanító özvegye mellett az egykori nevelők és diákok ugyancsak részt vettek az ünneplők népes táborában. A köszöntők, koszorúzás, az emlékmű megszentelése és megáldása mellett az ünnepi hangulatot a vásárhelyi Szent István plébániatemplom énekkara emelte Horváth János vezetésével. 2006. június 3-án ugyancsak pünkösd hétfőjén Gyarmati Tiborné polgármester asz- szony fáradozásának eredményeként több támogató segítségével emlékfát állítottunk a Vas megyei Ivánc határában egykor volt Lugas falu, majd major helyén. Az ünnep­ség Vilmos kőszegi verbita atya által celebrált szentmisével kezdődött, amelyen nagy hatású homíliát tartott, majd Lugas történetét bemutató előadások következtek. Meg­szólalt a major utolsó lakóinak egyike, oda kötődő élményeit mondta el. Az emlékhe­lyen, amely azóta több megemlékezés színhelye lett, kis ünnepség keretében avattuk fel az emlékfát. Amint Gyarmati Tiborné elmondta, az ünnepség és az ott folytatott társas beszélgetés több elgondolás és ötlet megvalósítására indította. Lugas, a középkori falu azon helyek közé tartozik, amelyek helyi energiái arra képesek, hogy éltessék a kis települést, majd pusztásodása után újra sarjadjon az élet, hogy ismét megszűnjön, annak reményében, hogy egyszer újra éled majd. A török vi­lág után uradalmi majorként indult benne az élet. Fényes napjait élte, amikor falai között szervezték 1922-ben gróf Sigray Antal földbirtokos támogatásával az utolsó fegyveres felkelést az elcsatolt magyarok lakta területek visszaszerzéséért. A külterü­leti lakott helyet az 1950-es közigazgatási átszervezés során számolták fel. 2006. szeptember 28-án a mai makói határban a középkorban a Szárazér mindkét partján hosszan elnyúlva feküdt Igás falu helyét örökítettük meg emlékoszloppal, ame­lyet Karsai Ildikó tervezett. A levéltári napok keretében szervezett avató ünnepséget konferencia előzte meg, majd a színpompás ünnepség következett, amelynek hangula­tát a makói fúvószenekar emelte. Az emlékhely kialakítását Gilicze János önkormányzati

Next

/
Thumbnails
Contents