Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
I. A honismereti élet kibontakozása Csongrád megyében
20 A honismereti élet kibontakozása Csonsrád megyében tők feladata lenne felderíteni, hány száma jelent meg. Ugyancsak jó lenne többet tudni Tömörkény község falukrónikájáról.45 Vajon hány száma jelent meg? Honismereti gyökerű az 1989-ig évente megjelenő Mozaikok Csongrád város történetéből című periodika, amelynek első számaiban főképp a helytörténeti és honismereti bizottság tagjai tették közzé írásaikat.46 A fentiek mellett több községtörténeti írás készült a honismerők tollából. Ilyen például Rakonczai János Felszabadulási krónika Rúzsáról című alkotása, Asztalos P. Kálmán Csanádpalota története 1856-ban és Adatok Csanádpalota történetéből című munkája, valamint Puskás Ferencné Zákányszék története, Kardos László Domaszék történetéből és Komoly Pál Pitvaros felszabadulása című írása.47 A fenti tanulmányok nagy része a Csongrád Megyei Honismereti Híradóban jelent meg. A falukrónikákat és az egyes korszakokat bemutató tanulmányokat egyrészt a később megjelentő helyi újságok előzményének, másrészt az ugyancsak később megjelenő falumonográfiák csíráinak tekinthetjük. Bennük nagyon sok honismerő dolgozott, akik számára nagyon fontos tanulópályát adtak a mozgalom által megnyitott lehetőségek. A krónikák és tanulmányok olvasói pedig igényelték az újabb helytörténeti írásokat. Egyúttal kialakult a honismeret újabb iránya, amely a lassan kifulladó gyűjtés mellett egyre izmosodott, és lendülete meg-megtorpanva máig tart. A helytörténetírás körébe tartoznak az üzem- és tsz-történetek, brigádnaplók és krónikák. Az utóbbiak területén sokat fáradozott Oltvai Ferenc és Szűcs Lajos, a szegedi honismereti bizottság üzemtörténeti szekciójának keretében. Sok anyag készült, róluk beszámol Ősz Károly tanulmányában,48 azonban ezen írások valahol lappanga- nak, vagy elvesztek. A szekció tagjai közül Bátyi Zoltán kötete jelent meg a szegedi konzervgyárról.49 Profi kutatók készítették el többek között a szegedi szalámigyár és a szegedi kendergyár történetét,50 valamint a hódmezővásárhelyi divat-kötöttárugyár történetét.51 Ma - amikor már a legtöbb üzem és gyár telephelye és épülete sem létezik - sajnálhatjuk igazán, hogy több írásmű nem készült az ipari, gazdasági egységekről, valamint a téeszekről. Vajon pótolják-e valamikor ezt a hiányt? A megyei honismereti bizottság évente honismereti napot szervezett, amely alkalommal a megye egy-egy településére látogattak el a bizottság tagjai és a meghívottak. Az utazást a Népfront munkatársa szervezte. Általában vagy a megyei módszertani központ buszát szerezték meg, vagy közösségi közlekedést igénybe véve utaztak, 45 Gémes Balázs: Falukrónika írása Tömörkényen. = CSMHH 1980. 79-84. Ősz Károly Kézirat. 69-70. 46 Gát László: Mozaikok Csongrád város történetéből. = Honismeret, 1978. 3. sz. 57. Sebestyén István: A Mozaikok... szerepe a helytörténeti kutatásban Csongrádon. = CSMHH 1981. 113-115. Ősz Károly Kézirat. 70-71. 47 Ősz Károly Kézirat. 71-73. 48 Ősz Károly Kézirat. 74-84. 49 Bátyi Zoltán: A szegedi konzervgyár története 1940-től 1980-ig. Szeged, 1983. 50 Mann Miklós - Sipos Péter: A Szegedi Szalámigyár száz éve. Szeged, 1970. Szilágyi Gábor - Káposztás Iván: A Szegedi Kenderfonógyár története 1877-1977. Szeged, 1976. 51 A hódmezővásárhelyi divat kötöttárugyár száz éve 1899-1989. Szerk.: Kruzslicz István és Szigeti János. Hódmezővásárhely, 1989.
