Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
II. A honismereti tevékenység közösségei és színterei Csongrád megyében - Honismereti-helytörténeti gyűjtemények
182 A honismereti tevékenysés közösségei és színterei „Számítógép-történelem” című kiállításunk volt a harmadik, amely 2004-ben készült el. Janovszki László informatikus, tanár szakmai tanácsai alapján mutatja be Tarkó Gábor magángyűjteményét. Az ideiglenesre tervezett kiállítás ma is nyitva áll a látogatók előtt. Vakok és gyengén látók számára gyártott különlegesség az Arató András, Vaspori Teréz házaspár által a nyolcvanas években kifejlesztett - az akkori Commodore gépekhez hasonló - Homelab-4 számítógép, mely képes volt beszélni. Fortran nyelven működött az „ADDO" lyukszalag olvasó, melyet valamikor a Cukorgyárban használtak. Ugyancsak az egykori üzemből származik a CM5400 típusú, 1981-es bolgár gyártmányú winchester és drive (a cserélhető lemezek kapacitása: 2X2,8 Megabyte, súlya 40 kg). Az asztalokon működőképes, kipróbálható Commodore 16, Commodore 64, Commodore 128 és Amiga 1200 konfigurációk, printerek, plotterek és más hardver eszközök, Mattel Electronics Intellivision tv-játék 1979-ből. A HT 1080Z és HT 1080Z/64 magyar iskola számítógépek 1983 és 1986 között készültek (az első „school computer"-bői mindössze 2364 darab készült). Megtalálhatók a Videoton tv-computerek, PC- konfigurációk, különféle alaplapok, grafikus és hangkártyák, régi processzorok és más érdekességek, számítógépes szakkönyvek, programozói könyvek, folyóiratok (Commodore Világ, 576 Kbyte, Commodore újság, Ötlet, stb.). A kiállítás az abakusztól, a logarléctől és a mechanikus számológépek összes generációjától az első generációs laptopok és palmtopok világáig kalauzolja a látogatót, elsősorban a számítástechnika iránt érdeklődő fiatalabb korosztály körében népszerű. A gyűjtemény 2005. április 23-án megnyitott tárlatának címe: „Mezőhegyes a boldog békeidőkben". Állandó fotókiállításunk a dualizmus kori időszakot öleli fel. A 19. század végéről származó fotóritkaságok és ifj. Kerekes György képeslapgyűjteményének 19-20. század fordulóján postázott darabjai az első világháború előtti Mezőhegyesre viszik el a látogatót. Településünk kiegyezés utáni virágkorának pillanatképeit csodálhatják meg, Kozma Ferenc és Gluzek Gyula nagy generációjának alkotásait, kopott fotók másolatain bár, de eredeti fényükben. A „boldog békeidők" történelmi fogalmakon túlmutató szellemiségét és hangulatát Vitézy-Früstök László albumának képei, Kőházi Péter és Hegyi Pál néhány képe, valamint Fekete István gyönyörű felvételei ábrázolják. Annak a kornak a mindennapjait, amikor Mezőhegyest „Kis Budapestnek" nevezték, s mindenki ide akart jönni dolgozni. A kiállítás különleges figyelmet szentel Fekete Istvánnak, aki a kiállított fotók nagy részét készítette. A digitális fotómunkákat Debreczenyi Zoltán informatikus, Janovszki László tanár, informatikus, ifj. Kerekes György agrármérnök és Tarkó Gábor végezték. A szövegek megírásában idős emberek visszaemlékezésére támaszkodtak. Köszönet illeti Havasi Jánosné Ilyés Erzsébetet, aki a felvételek készítésének idején még kislány volt, mégis elevenen élnek benne a kor emlékei, valamint Vörös Lajost, aki 1944-ig, megszüntetéséig a „Hangya Szövetkezet" kereskedője volt. A fotókiállítást egy exkluzív DVD-lemezen is elkészítettük, amely négyszáz kiváló minőségű - három-négy mondatban kommentált - felvételt mutat be. A képnézés közben a látogatók korabeli katonadalokat, népdalokat, műdalokat hallgathatnak eredeti, digitálisan felújított felvételeken.
