Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
II. A honismereti tevékenység közösségei és színterei Csongrád megyében - Honismereti közösségek
Honismereti közössések 141 A szeged-móravárosi szakképző iskola helytörténeti köre A 126 éves Szegedi Ipari, Szolgáltató Szakképző és Általános Iskola Szeged-Móravárosi Tagintézménye elődiskoláiban egy-egy tanáregyéniség vezetésével hosszabb-rövidebb ideig működött honismereti kör. Jómagam 2001-től alakítom a gyerekeket tudatos honismerővé. Már az első érettségiző osztályomnak, 2003-ban Szeged irodalmi emlékhelyeiről kellett felelni az érettségi vizsgán. Ez természetesen csak úgy volt lehetséges, hogy előtte végigjártuk Szeged irodalmi szempontból fontos helyszíneit, olvastuk a szegedi szerzők írásait. Az új típusú érettségi vizsga kéri a hon, a szülőföld értékeinek bemutatását. 2007-ben irodalomból és történelemből egyszerre érettségiztettem. Felemelő élmény volt nekem, a tantestületnek és az érettségi elnöknek, hogy mindkét tantárgyból honismerettel kapcsolatos tételt is hallhattunk a diákoktól. 2010-ig tizenegy osztályt érettségiztettem vagy egyik, vagy másik tárgyamból. Milyen utat járunk be a középiskolában az érettségiig? Tevékenységünk szerteágazó. 1. A tanórákon különös figyelemmel olvassuk az írásos dokumentumokat. Történelemórán pl. a 11. osztályos tankönyvből a Szegeden, a Kárász-házban 1849. július 28-án megszületett nemzetiségi határozatot. Sok más forrást is beviszek az óráimra, pl. Pto- lemaiosz leírását Partiszkonról, azaz a Szeged helyén létezett ókori településről, IV. Béla adománylevelét, II. Ulászló 1498-as kiváltságlevelét, az alsóvárosi templom katolikus kézen maradásának legendáját, Tinódi Lantos Sebestyén Szeged veszedelme című his- tóriás énekét, amelyben Szeged török általi elfoglalását és 1552. évi sikertelen felszabadítását örökíti meg. Olvasunk és tanulunk az 1719-es „szabad királyi városi állásba" vételről; a szegedi nemzetőrökről és vezetőjükről, Korda Jánosról; Rózsa Sándorról; a Szeged város szerkezetét átalakító 1879-es árvízről; a kolozsvári egyetem Szegedre költözéséről; Szent-Györgyi Albert (aki Szegeden, a Déri-iskola épületében fedezte fel a C vitamint) politikai szerepéről; a szegedi gettóról; az oroszok 1944. október 11-i szegedi bevonulásáról stb. Irodalomórán Juhász Gyula verseit, köztük a Dózsa feje, a Tiszai csönd, a Tápai lagzi címűt; Móra Ferenc írásait; Mikszáth Kálmán regényein és novelláin kívül az 1879-es szegedi árvíz idején írt nagyhatású cikkeit is olvassuk; beszélünk a szegedi színházról stb. De magyar nyelv tanórán is előkerül a helyismeret. Pl. Kossuth Lajos Szeged népéhez intézett beszédét retorikai szempontból is vizsgáljuk. 2. 2009-től az iskolánk történetét bemutató „Emlékkönyv Szeged Szabad Királyi Város Iparostanonc-iskolája és a belőle létrejött Szeged-Móravárosi Szakközép- és Szakiskola 125 éves jubileumára" című könyv is rendelkezésünkre áll, s abból források segítségével ismerkedünk a hajdani tanoncok életével, a különböző szakmák valamikori oktatásával. 3. Honismereti körünk gondozza az iskola szakmatörténeti és néprajzi gyűjteményét. 4. Vannak olyan tanéveink, amikor vendéget hívunk iskolánkba, és egy-egy honismereti témáról hallgatunk meg előadót. Egy nagyapa háborús fogságáról mesélt nekünk. Műszaki szakközépiskolás diákjaim feszült figyelemmel hallgatták Bogdán
