Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
I. A honismereti élet kibontakozása Csongrád megyében
A honismereti tevékenység négy évtizede 13 szerző szerepel, ők mégsem sátoroztak le az ügy mellett. Lelkűkben nem lettek igazán honismerők. A vezetésben a következő személyi változásra 1979-1980-ban került sor. Hegyi András egyetemi adjunktus lett a bizottság titkára. Tisztségét 1988-ban bekövetkezett haláláig látta el, utána az egyesület megalakulásáig Ősz Károly lépett a helyére. A honismereti munka kiszélesedése tovább tartott az 1970-es években, amit a városi és községi honismereti bizottságok megalakulása jelez. A településeken a megyei helyzethez hasonlóan népfront-feladat lett megalakításuk. Azokat szervezték be, akiknek ismerték ez irányú tevékenységét. A megyei Népfront iratanyagában kevés dokumentum található a helyi tevékenység bemutatására. Éppen ezért értékes Labádi Lajos írása a szentesiek munkájáról. Szentesen valóban élénk helytörténeti-helyismereti élet folyt. Pék Józsefné általános iskolai igazgató, a HNF szentesi titkára kiemelt figyelmet szentelt az ügynek. A lendületes munka eredményeként érték el, hogy Szentes lett az első honismereti város az országban.15 Vajon került-e követője? Ugyanebben évben fogtak neki a Szentes monográfia írása megszervezésének. Többek közt a megyei Népfronthoz fordultak a szerzőgárda toborzásának ügyében. Kérésükre Boros József politikai munkatárs hosszú listát küldött az írásra alkalmas személyekről.16 A munka folyamatosságának bizonyítéka, hogy 1976. szeptember 20-án ülést tartottak, amelyen Zsíros Katalin titkár számolt be az addig végzett munkáról, Tóth Józsefné elnök pedig a következő évi munkatervet ismertette. 1983. február 18-án pedig a megyei bizottság előtt ugyancsak Tóth Józsefné számolt be a szentesi honismerők munkájáról, és ismertette a terveket.17 Meglehetősen későn alakult a szegedi bizottság, jóllehet több tagja már korábban részt vett a munkában. Az alakulás kényszerítő okát abban látták, hogy lanyhulni kezdett a szegedi honismerők lendülete. Az alakuló ülésen, 1977. április 13-án 28-an jelentek meg, főleg a középiskolák és az ipari szakmunkásképző intézet tanárai, valamint néhány diák. A Móra Ferenc Múzeum és a Bartók Béla Művelődési Központ szintén képviseltette magát. Elnöknek Szántó Imre egyetemi tanárt, ügyintézőnek - amely elnevezés a titkárt takarja - Oltvai Ferencet választották. A hivatali ügyintéző munkát a Népfront szegedi szervezete látta el Kulcsárné Kiss Piroska városi titkár ügybuzgó irányításával éppen olyan derekasan, mint a megyei Népfront munkatársai a megyei honismereti bizottságét.18 A szegedi honismereti bizottság vezetésében 1987-ben következett be változás. Szántó Imre nyugállományba vonulása után az új elnök Zombori István, a Móra Ferenc Múzeum osztályvezető muzeológusa lett, alelnök Oltvai Ferenc, a titkári feladatokat pedig Molnárné Ferenczy Valéria látta el a bizottság megszűnéséig. A jelenléti ív tanúsága szerint a tagok között találjuk Máriaföldy Márton gimn. tanárt, Németh Pétert az 15 CSML HNF CSMB Honism. 424/IX/a./1973. 16 CSML HNF CSMB Honism. 442/IX/a. 1973. 17 CSML HNF CSMB Honism. 109-11/b. 18 CSML HNF CSMB Honism. Szám nélkül. 1977.
