Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)

II. A honismereti tevékenység közösségei és színterei Csongrád megyében - Honismereti közösségek

Honismereti közösségek 137 Rácz Sándor Földeák szülötte, a néprajzi gyűjtés lelkes művelője (képünkön). Nyi­latkozatában néprajzkutatónak vallja magát. Több község tájszótárát készítette el és je­lentette meg. Néprajzi gyűjtőpályázatokon eredményesen szerepelt. Fontos közéleti te­vékenysége volt a vakok és gyengén látók klubjának vezetése, munkájáért Louis Braille-díjat kapott. Siket István László kedvelt témája a mesterségek leírása; „Szabók, a ruhakészítés mesterei" című dolgozatával pályázaton szerepelt. A vándorlegények és tanoncok élete is érdekli. Nagyobb lélegzetű munkája a Szegedi utca és a Főtér történe­te. A görög katolikus iskola leírása könyv alakban jelent meg. Sipos István „Makói szi­lánkok" címen a régi népélettel foglalkozik, értékes könyv- és néprajzi gyűjteménnyel rendelkezik. Tárgyaival már több kiállításon szerepelt. Rakonczai János Földeákon élő kőműves mester, körünk szorgalmas tagja. Sokat fáradozott községe műemlékeinek megmentésén. Egy nap vendégei voltunk, amikor megmutatta az általa felújított teme­tőkápolnát és a stációkat. Majd pályázati pénzből a Návay család síremlékét is rendbe tetette. A falu szélén pedig a pusztulástól megmentette a Mária kegyhelyet. Vass József körünknek is tagja, egyben az Oföldeáki Hagyományőrző Klub vezető­je, a Magyar Kultúra Lovagja és Kós Károly-díjas helytörténész. Meghívására a köz­ségi kör rendezvényeit rendszeresen látogatjuk. Lakóhelyének és a Návay családnak lelkes kutatója, ismereteit füzetekben jelenteti meg. Az összegyűjtött tárgyi emlékek­ből állandó kiállítást rendezett. A képeslapsorozaton szerepel a község ősi erődtemp­loma, tájunk műemléke. Erdélyi Béla, kiszombori születésű építész technikus nagy szakszerűséggel írt tanulmányt faluja építészettörténetéről. Fafaragásai, citerái kiállí­táson szerepeltek. Baranyi Imre termékeny verselőnk, „A végtelenben" címen jelent meg verskötete. Lengyel Rudolf banktisztviselő az 1970-es árvíz kitelepítési gondjaival foglalkozik, majd „Kolozsvári emlékeim" című írásában szülővárosát és családját mu­tatja be. Zsikai István a város egyetlen antikváriumának tulajdonosa. Kedvenc hobbija a vadászat; írásaiban a természet leírásával, a Maros vidékének élővilágával foglalko­zik. Vadászkönyvekből komoly gyűjteménye van. Csorba Ferencet, az egykori híres Makói Gépgyár lakatosát üzemének története foglalkoztatta. Bogdán Károly tanár kö­rünk fotósa. Nagy szakértelemmel örökítette meg a fontos eseményeket; videó össze­állításai külön élményt jelentettek a köri foglalkozásokon. Szívesen nézegetjük a vá­rosunkról készült régi képeit. Körünk életét színesítették a kirándulások is. Már a megalakuláskor elhatároztuk, hogy minden évben beépítünk a programunkba egy napot, amikor valamelyik kör­nyékbeli községbe látogatást teszünk. Ezt sikerült megvalósítanunk, mert a közeli tele­püléseket, azok műemlékeit végiglátogattuk. Nem kellett külön kísérő, minden telepü­lésen találkoztunk lokálpatriótákkal, akik szívesen bemutatták helységük értékeit. Az első években kezdtük a kis Bökény faluval, amely házsorával a marosi töltés al­jában fekszik, távol a világ zajától. Egy idős falulakó kalauzolt bennünket a szinte érin­tetlen ártéri erdőben, amelynek vízpartján ritka vízimadarak békésen vadásztak. A régi idők is szóba kerültek. A Maros a partfalból régi sírokat és tárgyi mellékleteket mosott

Next

/
Thumbnails
Contents