Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
II. A honismereti tevékenység közösségei és színterei Csongrád megyében - Honismereti közösségek
Honismereti közösségek 135 A Makói Honismereti Kör Azon a szép őszi délutánon, 1988. november 17-én tizenöten-húszan, nyugdíjasok vagy nyugdíj közelében lévők, a helytörténetet szeretők és pártolók gyülekeztünk a városi népfront helyiségében azzal a szándékkal, hogy szervezetet, kört alakítsunk. A nemes ügy előkészítője, fő mozgatója dr. Forgó István nyugalmazott tanácselnök, aki az eltelt két évtized során nagy szakértelemmel és aktivitással vezette munkánkat. Az időpont kedvezett a politikamentes, civil szerveződés elindulásának, mert az egyre erősödő új szellemi áramlatok a demokratikus átalakulás kezdetét, a rendszerváltást eredményezték. Az alakuló közgyűlésre a legfontosabb dokumentum, a szervezeti szabályzat tervezetét öt pontba foglalva Forgó István készítette el és ismertette. A közgyűlés a felolvasás után a szabályzatot elfogadta, Forgó Istvánt egyhangúlag elnökké választotta, ezzel hivatalossá vált a kör létrejötte. A házigazda jogán Gyarmati András, a népfront városi titkára köszöntötte a megjelenteket. A közösség munkájához sikereket kívánt. A kör megalakulásakor emlékeztünk az elődökre. Városunkban korábban is működtek történészek, segítőkész lokálpatrióták, akik fáradoztak a múlt feltárásán. Szervezetet hoztak létre, kiadványokat jelentettek meg. Megemlíthetjük az 1947 és 1952 között működő József Attila Irodalmi és Történelmi Társaságot, amelynek tagjai városunk irodalmi hagyományait ápolták. A Juhász Gyula Irodalmi Kör 1959-ben alakult meg, mint helyismereti fórum. 1983-ban a Radnóti-pályázat megjelentetésével a mozgalmat újból elindította. Körünk életének fontos eleme a Makói Honismereti Híradó, mely tevékenységünk nyilvános fóruma. Első száma 1989. március 20-án jelent meg, tartalmazza az alapdokumentumot és a Köszöntőt. Azóta huszonkét évfolyamának 31 száma jelent meg, borítóján a jellegzetes emblémával, ami egy lombos fát ábrázol, amely szétágazó gyökereivel kinyitott könyvből táplálkozik. A lap körül az írogatok társaságából egy kis műhely alakult ki, változatos témákban jelentették meg írásaikat. A két évtized alatt kialakult az olvasótábor. A Híradó megjelenését az alapszabály III. pontja törvényesíti, költségeit a felügyelő városi önkormányzat finanszírozza. A kiadványsorozat témáiból kitűnik, hogy környezetünket, városunk múltjának kevésbé ismert tényezőit igyekszünk megismerni, és megismertetni másokkal. Részt veszünk a hagyománykincs feltárásában, bemutatásában. A hazaszeretet, a táj és szűkebb hazánk, a város iránti tisztelet köt össze bennünket. Az eltelt évek során összetartó, egy nyelven beszélő közösséggé formálódtunk elnökünk vezetésével, akinek gazdag életútja példa és tekintély volt előttünk. Számára a
