Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
II. A honismereti tevékenység közösségei és színterei Csongrád megyében - Honismereti közösségek
130 A honismereti tevékenység közösségei és színterei személyiségei, a város és a megye múzeumai, levéltárai, könyvtárai, művelődési házai, Makó szobrainak és emléktábláinak történeti vonatkozásai, a Makó szellemi életében meghatározó szerepet játszott Espersit János munkásságának és baráti körének, valamint a József Attila nevét viselő városi intézmények történetének feltárása sok diákot ösztönzött kutatásra, az idősebbekkel az elmúlt időkről történő beszélgetésre, fotózásra, albumok összeállítására. A régi és mai diákélet összehasonlítása, a makói kultúra, sport és oktatás jeleseinek életpályái, sikerei, a Makót turisztikai szempontból bemutató prospektus összeállítása szintén sokak érdeklődésére tartott számot. Az elkészült pályamunkákat évente a gimnázium aulájában kialakított alkotópályázati kiállításon lehet megtekinteni, amelynek ünnepélyes megnyitóján a legjobbak díjakat kapnak. A honismeret kedvelőiként 1996 óta vesznek részt a makói gimnazisták a Honismereti Szövetség által megszervezett történelmi-művelődéstörténeti versenyeken. Sok-sok munkát, tudást és szép élményt adott nekik az „Emese álma", a „Felkelt a napunk", „A tudás forrásai" és a „Hős Rákóczi népe" versenysorozat, amelyeken többször a területi és az országos döntők dobogós helyeire jutottak. Közben csapataik kis közösségekké kovácsolódtak, barátságokat kötöttek, bejárták az ország különböző tájait és városait, életre szóló útravalókat szereztek nemcsak a magyar hazáról, hanem a hasznosan tevékeny életről, az emberi kapcsolatok léleképítő erejéről is. Ilyen szellemiséggel működik a makói József Attila Gimnáziumban 2002 szeptemberétől a diákok helytörténeti köre, amelyet Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna vezet. Az első tanévben a helytörténeti olvasókönyv anyagainak feldolgozása kezdődött meg heti egy órában. Makó és környéke őstörténetével, a Maros vidékének talajviszonyaival, növény- és állatvilágával, a környék régészeti anyagainak megismerésével, az államalapítás korának a Maros mentén kialakult viszonyaival foglalkoztak részletesebben a tanulók. A következő évben a Csanád nemzetség századainak, majd pedig Makó török kori forrásainak tanulmányozása jelentette a foglalkozások fő anyagát. Közben felvetődött egy gyűjtőmunka ötlete, ami 2004 tavaszán az iskolában egy jelentős helytörténeti köri gyűjteményes kiállítás összeállításához vezetett. A kör tagjai családjaiknál, szomszédoknál, ismerősöknél kutattak régi tárgyak, pénzek, írásos dokumentumok, könyvek, fényképek, népi kézműves eszközök, játékok, képeslapok, újságok után, rendszerezték, cédulázták azokat, leírták előkerülésük, esetleg készítésük rövid történetét, keletkezésük, tulajdonosaik adatait, és nagy sikerű, látványos kiállítást rendeztek az iskolában, amelyet - elismerésüket kifejezve - városi érdeklődők, szakemberek is megtekintettek. A 2004-2005-ös tanévben új programokkal bővült a helytörténeti kör munkája. A városi önkormányzat által meghirdetett városismereti versenyen a kör több csapattal is részt vett. Ezen kívül kirándulásokat szerveztek a szomszédos településekre. Karácsony előtt az apátfalvi Szigetházba látogattak el, ahol a népi kézművesség remekeiből készített kiállításban gyönyörködhettek, régi népi berendezések és eszközök használatával, a kézi szövés és fonás rejtelmeivel ismerkedtek meg, még a karácsonyi szalmacsillagok és díszek készítését is megtanulhatták. Januárban a Csongrád Megyei
