Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
II. A honismereti tevékenység közösségei és színterei Csongrád megyében - Honismereti közösségek
Honismereti közösségek II. A HONISMERETI TEVÉKENYSÉG KÖZÖSSÉGEI ÉS SZÍNTEREI CSONGRÁD MEGYÉBEN 117 Honismereti közösségek Az apátfalvai Pátfalváért Egyesület honismereti munkája Az apátfalviak a népi hagyományokat egészen az 1960-as évekig a mindennapjaikban élték. Az 1980-as évektől a faluban aktív hagyományőrző tevékenység kezdődött. Ennek eredményeként 1987-ben és 1991-ben is rendeztek Csongrád megyei honismereti diáktábort községünkben. A faluban folyó honismereti munka bemutatására a Csongrádon rendezett 1996. évi honismereti akadémia résztvevői egész napos kirándulás keretében ellátogattak Apátfalvára. 1997-től a hagyományápoló, értékmentő munka nagy részét a Pátfalváért Egyesület vállalta magára, folytatva a Szigeti György és Czakó Józsefné által elkezdett irányt. Az egyesület 1997-ben alakult meg, elnöke a kezdetek óta Móricz Agnes, a helyi Művelődési Ház vezetője. Az egyesület célja: a faluért tenni akarók összefogása, a helyi tradicionális múlt örökségének megőrzése, átörökítése, a község természeti értékeinek védelme. A célok megvalósításának érdekében igen aktív munka kezdődött el az egyesület tagsága részéről, bevonva a segíteni akaró falubelieket. Apátfalvát Csongrád megye néprajzilag egyik legjelentősebb településének tartják, így az egyesület programjaiban is kiemelten fontos szerepet kapott a múlt. 1997-1998-ban kezdődött a „Közös gyökerek a közös jövőért program", melynek keretében decemberben Kardos István vőfély, a népművészet mestere emlékére kiállítást és emlékműsort rendeztek, emlékkönyvet adtak ki. 1998 júliusában megrendeztük az Eszterlánc I. nemzetközi néprajzi tábort Apátfalván, ahol 170 gyermek vett részt a Vajdaságból, Romániából és Magyarországról. A tábor célja: megismertetni a falu múltját a néptánc, népzene, népdal, népi iparművészet és kézművesség által. A táborozok vegyes csoportokba kerültek, közösen rajzoltak, táncoltak, agyagoztak, áthidalva a nyelvtudás okozta nehézségeket. 1998 adventjében kezdődtek el szombatonként a művelődési házban a kézműves néprajzi foglalkozások, melyek heti rendszerességgel éveken át folytatódtak. A foglalkozások alapjául a hagyományos népi kismesterségek szolgáltak, melyeknek Apátfalván is nagy hagyományai vannak. A kedvencek a szövés, csuhézás, gyöngyfűzés, nemezelés lettek. 1999-ben a Pátfalváért Egyesület támogatásával kiadtuk Szigeti György „Fejezetek Apátfalva néprajzából I. Anyagi kultúra" című
