Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna - Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
I. A honismereti élet kibontakozása Csongrád megyében
10 A honismereti élet kibontakozása Csongrád megyében tés. Német kutatók megfigyelték, hogy keleten csökken a németség száma, jó lenne ezen közösségek emlékeit megőrizni levéltári és egyéb adatok feltárásával. Példájára elindult hazánkban a Mályusz Elemér nevéhez fűződő magyarság- és népiségkutatás, amelynek eredményeképp tanítványai több kötetet tettek közzé. Ilyen például Jakó Zsigmond Bihar megyéje, vagy Maksay Ferenc Szatmár megyéje. A néprajzi gyűjtés, mint a későbbi honismereti mozgalom elődje, részben Morvay Péter nevéhez fűződik, aki az 1930-as években kezdte e munkát.1 Később, a honismereti mozgalom indulásakor ugyancsak jelen volt, majd szívvel-lélekkel évtizedeken át szolgálta a honismeret ügyét.1 2 Szegeden - ugyancsak a két világháború között - Bálint Sándor szülőföldjének szeretetéből kiindulva fordult a helyismereti-néprajzi kutatás felé, és erre ösztönözte tanítványait. Maga a mozgalom - annak nevezték abban az időben, nem lehetett másként -, a háború utáni nehéz években, valamint az önmagából kifordított korban, az ötvenes évek első felében, majd a forradalom után, a megtorlás idején nem bontakozhatott ki. A hatalom urai féltek, hogy benne a civil kurázsi, az önálló gondolkodás, netán az „ellenőrizhetetlenül terjedő nacionalizmus" teret nyerhet. A hatvanas évek elején, amikor oldódni kezdett a kemény diktatúra, a Hazafias Népfront és a Népművelési Intézet vállalta fel, „kapta feladatul" a honismereti mozgalom szervezését és szakmai irányítását, amely valójában a korábban Morvay által szervezett néprajzi gyűjtő munkának gyakorlatán alapult.3 A szervezett honismereti mozgalom indulásának időpontjaként 1960-at tekintik, amit jól mutatnak a központi és megyei források, amelyek, például 1985-ben a mozgalom 25. évfordulójáról szólnak.4 Bár honismereti tevékenység egyedi módon, mint mag a hó alatt, egy-egy helyen éledezett, a budapesti indulástól majd tíz évet kellett várni addig, amíg felső intencióra 1969-ben megalakulhatott a Csongrád Megyei Honismereti Bizottság, amely a szervezett megyei munkát lehetővé tette. Juhász Antal írja, hogy mások mellett Csongrádon például helyi értelmiségiek - orvosok, tanárok, tanítók - már korábbi gyűjtésükkel alapozták meg egy városi múzeum anyagát. Szegváron Jaksa János tanító a centenáriumi évtől, 1948-tól kezdte gyűjteni a helyi tárgyakat, Szentesen pedig Papp Imre kisparaszt vállalta a hagyományos népélet használati eszközeinek összegyűjtését.5 A mozgalom előzményeként tekinthetjük az 1968 és 1971 között tevékenykedő Csongrád Megyei Helytörténeti Bizottságot, amelynek elnökeként Szántó Imrét tisztelhettük, az összekötő szerepét az országos bizottsággal Gaál Endre, míg a titkári feladatokat Oltvai Ferenc látta el. Az ügyeket a szegedi levéltárban intézték.6 1 Morvay Péter: A táj- és népkutatás szolgálatában. Szerk.: Halász Péter. Bp., 2010.38-39. 2 Morvay Péter i. m. 52-56. 3 Uo. 52. 4 Csongrád Megyei Levéltár (továbbiakban CSML) Hazafias Népfront Csongrád Megyei Bizottsága Honismeret (továbbiakban: HMF CSMB Honism.) 11/a. 1985. 5 Dr. Juhász Antal: Húszéves a honismereti mozgalom. = Csongrád Megyei Honismereti Híradó. Szeged. 1980.13. 6 Székely György: Helytörténeti honismereti munkák Szegedről és Csongrád megyéről. = Honismeret 1978. 5-6.63.
