Berta Tibor - Biernacki Karol: Emlékkötet az 1970. évi Maros és Alsó-Tisza vidéki árvízről - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 38. (Szeged, 2010)
Válogatott dokumentumok
Csongrád Városi Tanács VB Elnökétől. TÁJÉKOZTATÓ a városi Párt Végrehajtó Bizottság 1970. augusztus 19-én tartandó ülésére: a város mezőgazdasági területének, ipari üzemeinek és intézményeinek belvíz és árvíz okozta károsodásáról; a károk elhárítása helyzetéről. Csongrád, 1970. augusztus 12. Csongrád Városi Tanács VB Elnökétől. TÁJÉKOZTATÓ a városi Párt Végrehajtó Bizottság 1970. augusztus 19-én tartandó ülésére. Tárgy: Tájékoztató a város mezőgazdasági területének, ipari üzemeinek és intézményeinek belvíz és árvíz okozta károsodásáról; a károk elhárítása helyzetéről. A Tisza völgyében kialakult és igen hosszú ideig tartó árhullám következtében előállt helyzetben a Tisza és Körös csongrádi szakaszán a védekezés igen nagy erőpróbát jelentett a város társadalmának. Az árhullám levonulása után elmondhatjuk, hogy a nagy erőfeszítés nem volt hiábavaló, sikerült kivédeni a Tisza támadását. Az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság 1970. május 20-án 16 órától elrendelte a harmadfokú árvízvédelmi készenlétet a Tisza jobb oldali partjára. Május 25-én 17 órától a Tisza bal partjára is elrendelték a készenlétet. A bal parton június 12-től 15-ig másodfokra mérsékelték a készenlétet, majd ismét a magas vízállás miatt a harmadfokú készenlétet rendelték el. Az árhullám levonulását követően a bal parton június 28-án, a jobb parti részen pedig július 4-én került megszüntetésre a harmadfokú készenlét. Május 22-től 12 óránkénti váltással naponként 75-75 fő közerőt kellett biztosítani figyelőszolgálatra a jobb partra. Május 25-től kezdődően pedig ugyancsak 12 órás váltással naponként 26-26 főt a bal partra. A harmadfokú készenlét ideje alatt 12.813 személyt vettünk igénybe közerőként. A közvetlen védekezés irányításában nem vettünk részt, de a védelmet irányító vízügyi szakemberek részére lehetőségeink szerint minden segítséget megadtunk. Á szokatlanul hosszan tartó magas vízállás miatt nagy mennyiségben jelentkezett a gátak mentén a fakadóvíz. Ezt növelte még a rendkívül kedvezőtlen időjárás is. Több esetben trópusihoz hasonló szakadó eső volt. Különösen jelentős volt a kár a védőgátak közelében, úgy a városban, mint a mezőgazdasági művelés alatt álló területeken. 336
