Berta Tibor - Biernacki Karol: Emlékkötet az 1970. évi Maros és Alsó-Tisza vidéki árvízről - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 38. (Szeged, 2010)
Válogatott dokumentumok
vásárhelyi kórház fertőző osztályán helyeztük el és a KÖJÁL-al a megfelelő környezeti védőoltásokat is elvégeztettük. V. 28-án Kénytelen volt az igazgató úgy intézkedni, hogy a két szükségkórház legelemibb gazdasági szükségleteinek beszerzésére két makói kórházi raktáros menjen át és az összes szükséges dolgokat (WC papír, gombostű, varrótű, cérna, pelenka, stb.) mind azonnal beszerzendő és a betegek így semmiben sem szenvedjenek szükséget. Az igazgató főorvos több alkalommal volt odaát a két szükségkórházban, ahol az összes dolgozókkal igen rövid munkaértekezletet tartott a szokatlan helyzet által megkövetelt magasabb munkafegyelem tárgyában. A Mezőgazdasági Technikum felügyelete alá tartozott a Serház úti Állami Gazdaság kultúrtermében elhelyezett 30 magatehetetlen idős ember gondozása is, megfelelő váltással ápoló személyzetet, ügyeletes szolgálatot biztosítottunk és az orvosi ellátást pedig dr. Somló György főorvos tartotta kézben. A Serház úti ÁG vezetősége minden segítséget megadott ezeknek az elesett embereknek a támogatására, sőt június hó 4-én, a visszatelepítéskor a nála elhelyezett 30 idős embert két saját autóbuszával szállította át Makóra, amelyet az igazgató, párt és szakszervezett külön levélben köszönt meg. Külön fejezetet érdemel a makói kórházban maradt személyzet nagyszerű helytállása is. A makói kórházban maradt az igazgató, helyettesi minőségben dr. Zentay Ferenc főorvos, valamint ifj. Strobl Ferenc, Hegyi György, dr. Ila Tóth Ferenc, dr. Kishonti Attila segédorvosok. Itt maradt 3 vezető asszisztensnő, 6 nővér, 1 szakács, 1 hentes, gazdasági tisztviselők, valamint csaknem teljes számban a műszak és V. 22-én estétől kezdve dr. Antal Imre sebész adjunktus. V. 22-én Amikor 22-én du. 18 óra tájban az utolsó mentőautó és autóbusz is elment a kitele- pítettekkel, összetartást rendeltünk el és ismertettük az itt maradt dolgozókkal a helyzetet. Megállapodtunk abban, hogy a kórház főépülete még 2 méteres vízállás esetén is akár két hétig tartani tudja magát, aki ezt nem vállalja annak az átszállításáról az igazgató gondoskodik. Nagyon kerülő úton került csak hozzám az 500 dolgozó közül egy-két olyan pusmogás, hogy minek kellett kitelepíteni a kórházat. Ezek azok közül kerültek ki, akik az autóbuszokra kiürítéskor mások háttérbe szorításával akartak felszállni, de azt hiszem egyikük sem vállalta volna, amit a kórházban maradtak, hogy a legnagyobb árvíz esetén is tartani fogják az egészségügyi szolgálatot és ha kell ablakon keresztül fogják átvenni a vízi járműveken ideszállí- tottakat. A kórházban a szülészeti osztály kezelőjében felállítottuk a járó betegrendelést, amelyet éjjel-nappal üzemben tartottunk. A néhány napi ápolásra szoruló könnyebb sérülteket fel is vettük a kórházba, sürgős műtéti beavatkozást igénylőket pedig mentőkkel a vásárhelyi kórházba szállítottuk át. V. 22-én és 23-án a többmilliós értéket képviselő 14 db, egyenként 500 kg-os „E” raktári röntgent felszállítottuk a főépület emeletére, ugyanígy szállítottuk fel a kór269
